Nyilvánosak lettek a leghíresebb brit sorozatgyilkosok aktái

Az épületben üzemelő intézmény tevékenysége során keletkezett akták most első alkalommal kerültek nyilvánosságra. Az Információszabadási Törvény hatálya alatt teljesen csak a 100 évnél régebbi aktákat tették, közé, így kiderül, hogy a kórházban több ismert sorozatgyilkost kezeltek, így a valódi Hannibal Lectert, vagy épp az igazi Hasfelmetszőt is, de itt raboskodott az a férfi is, aki egy ital felszolgálása közben megpróbálta meggyilkolni Viktória királynőt.

A kórházat egy igazi riasztóhálózat védi: a magas falakkal, és szögesdróttal határolt intézmény mozgásérzékelői nem csak a kórház küldő részeit, de a környező településeket is behálózzák, és azokat akár egy telefonhívással el lehet indítani. Erre szükség is van, hiszen a mai napig ott őrzik a leghíresebb és legveszélyesebb elmebeteg sorozatgyilkosokat. A védekezés is indokolt: a szirénahálózatot akkor építették ki, amikor 1952-ben John Straffen gyerekgyilkos megszökött a kórházból. Az ő szökése óta csak James Saunders-nek sikerült hasonlóképp megszöknie, aki gyerekek elleni nemi erőszakért került oda.

Az 1863-ban átadott Broadmoor volt a világ első, mentálisan beteg bűnözők számára épített intézménye. A kórházat egy katonai építész tervezte, és annak megépítésének ötlete már 1800-ban felmerült, amikor James Hedfield egykori katona merényletet kísérelt meg III. György ellen. Az azonban nem sikerült, ám Hedfield mentális betegség miatti felmentése akkora közfelháborodást váltott ki, hogy a Parlament keresztülvitte az elmebeteg bűnözőkkel kapcsolatos törvényt, amely egyben egy ezek őrzésére szakosodott gyógyintézet felállításáról is rendelkezett.

A szabályozás megpróbálta meghatározni az ide kerülés kritériumait is, így többek közt az erőszakos, vallási megszállott, agresszív, tomboló elmebeteg, és más kritériumok alapján betegnek nyilvánított bűnözőket zárhatták az 53 hektáros területen felépülő kórházba. Az épületben jelenleg 260 embert őriznek, ott azonban ennek akár a duplája is elférhet. Kórháznak azonban csak 1948 óta nevezik: addig börtönként tartották nyilván.

Az első betegek egyike Edward Oxford volt, aki 1840-ben, 18 évesen megpróbálta meggyilkolni a királynőt, és annak férjét. A lövések nem találtak, a férfit pedig többszöri kórházi kezelés után az új intézménybe zárták. Onnan azonban 4 év után szabadon engedték, de az országot el kellett hagynia: Ausztráliában telepedett le, és szobafestőként dolgozott tovább. Szintén a Broadmoorba zárták a Viktória elleni 1882-es merénylet-kísérlet elkövetőjét, Roderick McLean kispapot is.

Az intézményben több olyan nő raboskodott, aki újszülött, vagy kiskorú gyermekét ölte meg, az ő büntetésük azonban csak rövid ideig tartott: az igazságszolgáltatás fontosabbnak ítélte a társadalomba való visszailleszkedésüket. A legérdekesebb esetek általában szintén ide kerültek, így az 1970-es években három évig ott raboskodott a falak között a valódi Hannibal Lecter, Robert Maudsley is, aki egyik áldozatát az akták szerint „élvezettel falta fel”.

A híresebb esetek részletei a Daily Mail cikkében

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2020

• Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
• Főszerkesztői köszöntő
• Az erotika stílusa: Josephine Baker
• A kis magyar–osztrák háború és következményei
• Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
• Erdélyi életstratégiák Trianon után
• A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
• A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
• Erdélyi fatányéros orosz jazzel