A reneszánsz uralkodó arcai

Virágvölgyi András 17 képet elevenített meg a nagy uralkodó életéből. A fejezetek találó idézetekkel kezdődnek, amelyek kortársak (Janus Pannonius), vagy későbbi költők (pl. Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre) műveiből származnak. A Mátyás korára vonatkozó legfontosabb ismeretek közlését nagyon ötletesen sikerült megoldani: a fő szöveg mellett, apróbb betűvel szedve kerültek elhelyezésre a különböző nevek és fogalmak, amelyek jó támpontul szolgálnak a háttéranyag elsajátításához. A szerző nem bombázza felesleges adatokkal az olvasót, csak a leglényegesebb információkat válogatta be. Ha szükségesnek tartja, akkor időnként kitekint a Kárpát-medencén túlra: az Ebben az időben történt… című, formailag is elkülönülő rész a nemzetközi történésekkel foglalkozik. Az események térbeli elhelyezését térképvázlatok segítik.

A bevezetésről igazában nem beszélhetünk, ezt egy, a késő középkori Magyarország társadalmi helyzetét bemutató rövid ismertetés helyettesíti. Mátyás király életébe testvére, László kivégzése idején, 1457. március 16-án kapcsolódunk be. A fejezet valóban drámai, mivel itt majdnem megpecsételődött a Hunyadi család sorsa. A magyar politika azonban forgandó, ezért László halála után majdnem egy évvel Szegeden megállapodtak a szembenálló felek. Az idősebb Hunyadi testvér kivégzése mellett kardoskodó Garai elfogadta Mátyást királynak, de csak azzal a feltétellel, ha feleségül veszi Anna nevű leányát. Szilágyi Mihály pedig a kormányzói tisztre pályázott. A paktumot megkötők azonban egy valakivel, magával az ifjú Hunyadi Mátyással nem számoltak.

A királyválasztás idején Mátyás még Podjebrád György „vendégszeretetét” élvezte, az örömhír közlésének a megtörténtét Virágvölgyi elegánsan oldotta meg. Podjebrád természetesen ki akarta használni az ebben rejlő lehetőségeket, ezért a szövetségkötést leányának férjhez adásával kívánta megpecsételni. A fiatal király a cseh-magyar határon fekvő Starznice (Strassnitz) városában találkozott az érte jövő magyarokkal. Az ambiciózus Mátyást bosszantotta, hogy Szilágyi és Podjebrád lekötelezettje lett. A két házassági ígéret nehéz helyzet elé állította, de végül Katalint választotta, „akinek alakját, arcát és testi épségét” ismerte. Mivel a Szent Korona még Frigyes császárnál volt, ezért a magyar urak a trónra ültetés rítusa mellett döntöttek.

Uralkodása elején Mátyásnak rendkívül komoly problémákkal kellett szembenéznie, határozott fellépésével legyőzte az előtte álló nehézségeket. Az egyik legsúlyosabbat a Felvidéken garázdálkodó Jan Giskra jelentette, akit még Erzsébet, László király édesanyja hívott be az országba. A hadjárat elhúzódott, végül a zsoldosvezér elfogadta Mátyás békeajánlatát. Egyik alvezére, egy bizonyos Svehla nem hajlott a megegyezésre, ezért neki az akasztófa jutott osztályrészül. 1459-ben pártütéssel kellett szembenéznie Mátyásnak. Garait nagy csalódás érte, amikor megtudta, hogy a szegedi megállapodással ellentétben leányából mégsem lesz királyné. Tervei kivitelezésében számíthatott Újlakira. A magyar főurak egy része inkább Habsburg Frigyest látta volna szívesebben a magyar trónon, ugyanakkor Mátyás sem tétlenkedett. Ügyes lépésekkel rávette Újlakit a megegyezésre.

A Borbála című fejezetben nagyon sok minden történik, Virágvölgyi történelmi alapokon nyugvó fantáziája talán itt szárnyalhatott a legjobban. Mátyás és Frigyes közötti, az „odamondogatást” sem nélkülöző párbeszéde rávilágít arra, hogy a magyar király a német-római császári trón megszerzése érdekében tett erőfeszítései hasztalannak bizonyultak. Az egyik, a számára szervezett mulatságon látta meg Borbálát, aki rendkívül nagy hatást gyakorolt rá, nem is törődött a leány nem hozzá illő származásával. Az udvarlás során a király nem hazudtolta meg önmagát, uralkodói voltát álruha mögé rejtette, Janus Pannonius-szal íratott verset, sőt még a lovagi tornát is vállalta érte. A király azonban Borbálát nem vehette feleségül, a nőnek távoznia kellett az udvarból, amikor felmerült annak a lehetősége, hogy Mátyás házasságot köthet az előkelőbb Aragóniai Beatrixszal.

A Mátyás-elleni összeesküvést bemutató fejezetben a király másik oldalát ismerhetjük meg. A csehek elleni háború komoly változásokat okozott, az ország nagyhatalmú egyházi és világi urai közül többen nem támogatták. A huszita érzelmű Podjebrád György halála után a cseh rendek a katolikus Jagelló Ulászlót, IV. Kázmér lengyel király fiát választották királlyá. Mátyást ez a döntés rendkívül dühítette, mivel ő maga is meg akarta szerezni a cseh trónt. A háborút folytatni akarta, de ehhez szüksége volt a királyi tanács beleegyezésére. Az előkelők véleményét Vitéz János foglalta össze, aki a király a király döntései közül többnek megkérdőjelezte a jogosságát. Mátyás elvesztette a fejét, és megütötte egyik legfőbb támaszát. Ekkor a hangadók a királyt meg akarták fosztani hatalmától, és behívták az országba a lengyel király másik fiát, Kázmért. Mátyás azonban most is gyorsan lépett, az országgyűlésen hűségnyilatkozatot csikart ki a főuraktól, Vitézt pedig szobafogságra ítélte.

Az utolsó fejezetben egy megfáradt, meggyötört, politikai célok nélküli uralkodóról olvashatunk. Aki elfoglalta ugyan Bécset, de nagy példaképének, Zsigmondnak szinte egész Európára kiterjedő hatalmát már nem tudta elérni. A német választófejedelmek Habsburg Miksa mellett tették le a voksukat, megijedtek Mátyás nagyra törő terveitől. 1490. április 6-án pedig a nagy király minden elképzelése az enyészeté lett.

Virágvölgyi András szép, ízléses és informatív könyvvel lepte meg fiatal olvasóit. Kelemen Ágnes és Jeney Zoltán pazar illusztrációi életre keltik a 15. század második felének izgalmas világát. A szerző jól választotta ki Hunyadi Mátyás uralkodásának legfőbb állomásait, a szemlélődő valóban megismerheti a király különböző arcait: ilyenek is lehettek.

Virágvölgyi András: A király. Hunyadi Mátyás arcai. Budapest, 2008. Pytheas Könyvkiadó, 64 oldal, 2990 Ft.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor történelmi magazin

• Forró magyar őszök – megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Páratlan párok: megjelent a Múlt-kor téli száma
• Horthy Miklós ingadozó trónkérdései
• Rákosi 1956 utáni ismeretlen levelei
• A Hunyadi-dinasztia tündöklése és bukása
• Kulisszatitkok az Egri csillagok forgatásáról