Megtalálták Salamon király bányáit

A Kaliforniai Egyetem régésze, Thomas E. Levy a Proceedings of the National Academy of Sciences szakfolyóiratban tette közzé a rézolvasztó leletein végzett tesztek eredményeit, és szerinte a kutatásuk újabb vitákhoz vezethet majd. A kérdés igencsak érzékeny témát érint, hiszen az elmúlt évtizedekben a kutatók egy része Salamon létét is megkérdőjelezte, mondván a bibliai történetet semmilyen régészeti bizonyíték nem támasztja alá, és szerintük a korban Izrael illetve Edóm területén nem volt olyan társadalmi rendszer, amely képes lett volna az i.e. 10. században hatalmas erődök, emlékművek, és más közmunkák, így akár bányák létesítésére is.



A mostani vitatott terület a 240 hektáros Khirbat en-Nahas (arabul: rézforrás), amely a Holt-tengertől 50 kilométerre délre található, és az a Közel-Kelet legnagyobb hasonló bányája. A területen közel 100 épület, és egy kisebb erőd is található. Mivel a rézolvasztáshoz fát használtak, ennek maradványait könnyen felhasználhatták az egykori tevékenységek datálására. Levy már két évvel ezelőtt beszámolt arról, hogy ott az i.e. 10. században is munkálatok folytak, mire a Tel Aviv-i Egyetem régésze, Israel Finkelstein azzal érvelt, hogy sem ott, sem máshol nincs nyoma életnek az i.e. 8. század előtt. Levy és csoportja ezért közel 6 méternyi salakot tárt fel a műhelyek környékén, mindezt gondosan dokumentálva. Az ott talált faszénmaradványokat aztán az Oxfordi Egyetem kutatói elemezték és datálták.

A legalsó maradványok szerint a terület első hasznosítási időszaka 40 évig tartott, i.e. 940 körül, és annak során 3 méternyi salak keletkezett. 910 körül a helyszínt kiürítették, majd a 9. században újra használatba vették. A salakban talált, Sesonk fáraó korából származó amulett számos kérdést felvet: a Salamon után a terület nagy részét meghódító uralkodó megjelenése talán magyarázatot adhat a bánya bezárására is.

A kritikusok szerint Levy túlértékeli a radiokarbonos elemzés során kapott adatokat, és nincs semmilyen bizonyíték arra, hogy a korban bárki is élt volna a bánya környékén. Ez szerintük azt is jelenti, hogy a területet alkalmanként nomádok használhatták, és szó sincs bármilyen városról vagy királyságról, még kevésbé egy birodalomról, így „éretlen dolog Salamon király bányáiról beszélni”. Finkelstein szerint a bibliai Salamon király előrángatása nagyjából két évtizednyi régészeti kutatással száll szembe, ezen felül pedig a Bibliában tárgyalt események nem kezelhetők tényekként, hiszen az a Szent könyv írásának korának teológiai és erkölcsi nézeteit tükrözi. Finkelstein és munkatársai azzal érvelnek, hogy a korban Jeruzsálem területe szinte teljesen lakatlan volt, és semmiképp sem lehetett egy birodalom középpontja. A valódi államiság csak az i.e. 8. században jelent meg a térségben.

A Biblia szerint Salamon Dávid fiaként ült Izrael trónjára, és az Eufrátesztől az Akabai öbölig terjedő birodalom felett uralkodott. Az ő korában épülhetett az első Templom Jeruzsálemben. A legendás bányákat több könyv, képregény és film is bemutatta, bár a szakértők szerint a mitikus gyémántbányákat a hagyomány szerint mindenki Afrikában kereste.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán