Lézerrel tisztítják meg az Akropoliszt

A négymilliós Athén közepén magasodó ókori fellegvár oszlopait a gyakorivá vált erdőtüzekből eredő vékony füstréteg, az ipari légszennyezés, a savas esők egyaránt fenyegetik. Görög mérnökök és restaurátorok ezért egy vadonatúj lézeres technológiával tervezik a romok megtisztítását, és az eljárás során az egykori színek és a mára szabad szemmel már láthatatlan faragványok is kirajzolódhatnak majd.

A terület restaurálását vezető Maria Ioannidou szerint a legsúlyosabb problémát a légszennyezés jelenti, az ugyanis a felületi pusztítások mellet strukturális gondokat is okoz, ám az új eljárással most ez végre megelőzhető, illetve korrigálható lesz majd. A város légszennyezettsége miatt évek óta vitáznak a szakemberek, és bár az új metró 2004-es átadása valamelyest enyhítette a környezeti károkat, a szmog csökkentéséhez radikális forgalomszervezési változtatásokra lenne szükség.



A szakértők az elmúlt évek során 40 különböző eljárást próbáltak ki, így gépészeti, és kémiai eljárásokkal is kísérleteztek, hogy megtalálják a legbiztonságosabbat, amivel megmenthetik az egykori építmény maradványait. A győztes a krétai Kutatási és Technológiai Alapítvány lett, akik egy olyan lézeres eszközt alkottak, amely egyszerre pásztázza a romokat egy infravörös és egy ultraviola sugár segítségével.

Az ókori márványokat korábban a két eljárással külön-külön már próbálták tisztogatni, ám az egyik sárgás, míg a másik szürkés elszíneződést hagyott maga után. Az új szerkezet viszont szinte lerobbantja a szennyeződést a kövekről, míg azok szerkezete érintetlen marad, és a tisztítás semmilyen utólagos elszíneződést nem generál.

A módszernek azonban vannak veszélyei is: amit egyszer eltávolítanak, azt soha többet nem lehet visszatenni, így figyelni kell arra, hogy biztosan csak a szennyeződést takarítsák el a kövekről - nyilatkozta a sajtónak Evi Papakonsztantinou, a mérnökcsapat vezetője. A gépet elsőként 2004-ben, az épület nyugati frízein alkalmazták. A következő lépésben a Kariatidák következnek, ahol a már korábban említett károk mellett az előző restaurálások negatív következményeit is szeretnék eltüntetni.

Első lépésként ultraviola és infravörös képeket készítenek, hogy felmérjék, mi rejlik a szennyeződések alatt. A multispektrális fotók mindig meglepőek, hiszen sokszor ekkor válnak láthatóvá az épület eredeti színeit, és elfeledett faragványai is. A restaurátorok bár védőfelszerelésben végzik a munkálatokat, csak napi két órát dolgozhatnak, mert az emberi szervezet nem lehet tovább kitéve az eszköz sugárzásának.

A Kariatidákat nagyjából egy év alatt tisztítják majd meg, ám a feladat nem marad abba, mert a légszennyezés állandó kihívást jelent a restaurátoknak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Kádár

• Egész életében dacolt a Kádár-rendszerrel Radics Béla, a gitárkirály
• Bár szakmai tapasztalata nem volt, mégis az MTI személyzeti vezetője lett Kádár János felesége
• Kádárné Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• Negyven éve mutatták be az István, a királyt
• Megfigyelések egy tűrtté vált sportágról: a rögbi meghonosodása Magyarországon
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• Szerelem az illegális kommunista mozgalomban: Kádár János és az ő Piroskája
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?