Delfineket és fókákat ettek a Neander-völgyiek
2008. szeptember 26. 15:23 MTI
A tenger gyümölcseit sem vetette meg a Neander-völgyi ősember, akinek étrendjén egyaránt szerepelt fóka- és delfinhús, ahogy rák és kagyló is.
Korábban
Mostanáig a tudósok részben azzal magyarázták a Neander-völgyi ősember kihalását, hogy kizárólag szárazföldi állatokkal táplálkozott, míg a modern ember, a Homo sapiens sokkal hatékonyabban ki tudta aknázni a kínálkozó lehetőségeket.
A Neander-völgyi ősember változatosabb étrendjéről árulkodó bizonyítékokra Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum professzora és munkatársai bukkantak rá gibraltári barlangokban. A tudósok kutatásaik eredményeiről a PNAS-ban, az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (Proceedings of National Academy of Sciences) számoltak be.
A Neander-völgyiek utolsó csoportja a gibraltári barlangokban élhetett, körülbelül 26 ezer évvel ezelőtt. Az már korábban is ismert volt, hogy a Neander-völgyi emberek időnként fogyasztottak rákféléket és kagylót, amikor alkalmuk nyílt rá, ám a gibraltári barlangok szolgáltatták az első bizonyítékot arra nézve, hogy tengeri emlősök is szerepeltek étrendjükön.
"Fókauszony és lapockacsontok kerültek elő" - mondta Chris Stringer professzor. Magyarázata szerint a csontokon lévő vágásnyomok arról tanúskodnak, hogy a fókákat megnyúzták és feldarabolták, ám húsukat többnyire nyersen fogyasztották. Szerepelt a menüben delfin is: valószínűleg az elhullott állatok partra sodort tetemét fogyasztották el. A barátfóka esetében viszont újszülöttekre vadásztak.
A barlangi tűzrakóhelyek tanúsága szerint a csontokat a tűzbe dobták. A hő hatására törékennyé váló csontokból ugyanis könnyebben ki tudták kaparni a csontvelőt. A leletek között szerepelnek a leölt kőszáli kecskék, vaddisznók, szarvasok, medvék és nyulak csontjai. A hamuban kagylóhéjra is leltek a kutatók, ami azt bizonyítja, hogy tűzön hevítették őket, hogy kinyíljanak.
A kutatók reményei szerint a Neander-völgyiek csontjainak izotópos vizsgálata elárulhat egyet-mást életmódjukról.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap