Vita a teleszkóp eredetéről

Az eddig hitt elméletek szerint a távcsövek először 1608-ban jelentek meg Hollandiában, ám a mostani kutatások azt derítették ki, hogy az első példányokat holland kerekedők szállíthatták spanyol földről északra. Nick Pelling történész szerint a szerkezetet Juan Roget találhatta fel, aki 1617-1624 között halhatott meg.

Az általa készített eszköz ezután jutott el északra, ahol aztán hárman egyszerre jelentkeztek az eszköz feltalálásával. Hans Lipperhey szabvány-kérelmén az 1608. október 2-i dátum szerepel, míg egy hasonló beadványt ismerünk október 14-éről, illetve 17-éről is, amikor az alkmaari Jacob Metius is kérelmet nyújtott be az ügyben.

Pelling szerint bár a történelemben több olyan esetet ismerünk, amikor egyszerre találnak fel dolgokat, jelen esetben jó oka van a párhuzamos beadványoknak: azt ugyanis a spanyoloktól vehették meg vagy lophatták el.

A férfi akkor kezdett el az üggyel foglalkozni, amikor az interneten felfedezte Simon de Guilleuma látszerész és amatőr történész 1959-es tanulmányát. Abban a férfi Girolamo Sirtori 1609-es leírását dolgozta fel, amelyben szó esik a Juan Roget-val történt találkozójáról, akit a könyv a teleszkóp igazi feltalálójaként emleget.

A tanulmányból kiderül, hogy Guilleuma utánajárt az esetnek, és lenyomozta Roget életét, akiről kiderült, hogy pontosan ott és akkor élt, amikorra azt az 1609-es könyv teszi. Ráadásul az is egyértelművé vált, hogy több rokona foglakozott optikai eszközök készítésével, és ő is több hasonló szerkezetet készített: az első komolyabb termék 1593-ból származik. Roget azonban nem látta meg a termék üzleti hasznát.

Épp ezért jött kapóra mindez a holland kereskedőknek, akik a History Today cikke szerint mintegy ellopták a találmányt, majd azt otthon többeknek is eladták, akik aztán saját nevük alatt szabadalmaztatták a távolbalátó eszköz ötletét. Pelling viszont szeretne többet is megtudni az ügyről, ezért már kapcsolatban lépett a de Guilleuma családdal, hogy személyesen is áttanulmányozhassa a történész munkásságát.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
• Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
• A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
• A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
• Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs