Görög szakértők vizsgálják a visszaadandó műtárgyakat

Minderről pénteken számolt be telefonon Szelestey Lajos külügyi szóvivő, a magyar politikus látogatásának befejeztével. Göncz Kinga csütörtökön Athénban megnyitotta a Görögök Magyarországon című kiállítást. A tárlat a Magyarországon szórványban élő görögöket mutatja be és azt, hogy mivel járultak hozzá a magyar kultúrához.

A magyar miniszter, az illegális műkincs-kereskedelem elleni nemzetközi egyezményeknek megfelelően, dokumentációt adott át görög partnerének bizonyos műkincsekről, amelyek 1992 óta a Szépművészeti Múzeum tulajdonában vannak. A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a Szépművészeti Múzeum 1992-ben 22 darab agyagból készült ókori műtárgyat - vázákat, amforát, kisebb tárgyakat - vásárolt egy magyar állampolgártól. A múzeum kutatói azonban nemrégiben megállapították, hogy ezek közül három bizonyosan egy görög múzeumból, az argosziból származik. A többiekkel kapcsolatban fölmerülhet, hogy szintén ottani ásatásokból valók, s hogy jogellenesen kerültek ki Görögország területéről.

A magyar külügyminiszter ez utóbbiak dokumentációját adta át görög kollégájának, Dora Bakojannisznak. A Magyarországra érkező görög régészek, jogászok a magyar kollégákkal közösen tárják majd fel, hogy a 19 kérdéses tárgy közül melyiket hozták ki annak idején illegálisan Görögországból. Amikor ez megtörtént, akkor a műalkotásokat, a három másikkal együtt, ha egyértelmű, hogy az argoszi múzeumból kerültek Magyarországra, visszaviszik görög földre. A görög félnek az a célja, hogy megmutassa más államoknak: van mód arra, hogy visszaadják a műalkotásokat a görögöknek, ha egyértelműen illegálisan kerültek ki Görögországból.

Szelestey Lajos elmondta, hogy a magyar gesztus jó hatással van a magyar-görög barátság további erősítésére. Hozzátette: a görög fél kész arra, hogy a szóban forgó tárgyakat tartós letétként vagy valamilyen kölcsönösen elfogadható jogi forma keretében visszajuttassák a Szépművészeti Múzeumnak. Ha ezek a tárgyak nincsenek ott, nem lehet bemutatni az ókori görög történelem két nagy korszaka, a homéroszi Hellasz és a formálódó poliszok világa közötti átmenetet. A magyar múzeum fontosnak tartja, hogy ezt a korszakot továbbra is bemutassa a magyar közönségnek.

A görög kulturális miniszter fölajánlotta, hogy a közművelődés, a magyarok minél jobb tájékozódása érdekében esetleg újabb tárgyakat adnak ennek a kornak a bemutatására. Dora Bakojannisz nyilvánosan is köszönetet mondott a magyar félnek azért, hogy kész visszaadni azokat a görög műtárgyakat, amelyek illegálisan kerültek Magyarországra. Hangoztatta: a lépés példát mutat az egész világnak arra, hogy miként kell az ilyen kérdéseket rendezni.

A pénteki athéni bejelentés kapcsán Mihály Mária, a múzeum főigazgató-helyettese elmondta: a kulturális javak jogtalan behozatalának, kivitelének és a tulajdon jogtalan átruházásának megelőzését, megakadályozását az 1970-es párizsi UNESCO-egyezmény szabályozza. Elmondása szerint a nemzetközi egyezmény, melyhez Magyarország 1979-ben csatlakozott, szabályozza, hogy a kulturális javak csak kiviteli engedéllyel utazhatnak egyik országból a másikba. A szabályozásnak megfelelően a fogadó országnak kérnie kell a kiviteli engedélyt, ellenőrizve, hogy a műkincs valóban jogszerűen hagyta-e el a származási országot.

Ha egy műtárgy mégis jogellenesen kerül egyik országból a másikba, akkor az egyezményt aláíró államnak kötelessége visszaszolgáltatnia a műkincset a származási országnak - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a végrehajtásáért a kulturális miniszter a felelős. Mihály Mária rámutatott, az országoknak és a műkereskedőknek nagyon körültekintően kell eljárniuk, hiszen a műtárgyat fotó és dokumentáció hiányában csak az ismeri, aki kirabolta a lelőhelyet.

Megjegyezte, hogy az 1970-es párizsi UNESCO-egyezmény kezdetben nem érte el a célját, hiszen csak azok az országok csatlakoztak hozzá, ahol sok az ellopni való kulturális érték, a műkereskedelem viszont elenyésző. Az elmúlt évtizedben azonban több "nagy" ország, így Nagy-Britannia, Franciaország, Amerikai Egyesült Államok, Kanada, valamint Japán is aláírta az egyezményt. A főigazgató-helyettes példaként említve elmondta, hogy a '90-es évek végén eladás céljából a Magyar Nemzeti Galériába bevittek egy Hollósy Simon-festményt. A szakemberek rögtön észrevették, hogy az alkotás a máramarosszigeti múzeumból származik, így a rendőrség lefoglalta azt.

A magyar műkincsrendőrség egyebek mellett egy erdélyi templomból ellopott festett mennyezetkazettákat, Ukrajnából származó gepida leleteket és értékes ikonokat foglalt le, néhány évvel ezelőtt pedig a Szépművészeti Múzeum munkatársai azonosítottak Poitiers múzeumából származó Rodin-szobrokat. Mint Mihály Mária felidézte, Olaszország is adott vissza olyan régészeti lelteket Magyarországnak, melyeket valamelyik észak-olaszországi város piacán foglaltak le.

Buzinkay Péter, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) műtárgy-felügyeleti irodájának vezetője mindezt azzal egészítette ki, hogy az országok közötti visszaszolgáltatás nem igazán jellemző, sokkal nagyobb számban fordulnak elő azok az esetek, amikor az állampolgárok követelik vissza az államtól az eltulajdonított műkincseiket.

(Múlt-kor/MTI)