Mégsem volt buta a Neander-völgyi ősember
2008. augusztus 28. 14:09
Megdőlt a Neander-völgyi ősember `butaságának` mítosza: kőszerszámai semmivel sem voltak rosszabbak, mint a Homo sapiens korai eszközei. Ezt a következtetést azok a brit és amerikai kutatók vonták le, akik újraalkották és összehasonlították a Homo neanderthalensis és a Homo sapiens kőszerszámait - olvasható a BBC és a Science Daily honlapján.
A Neander-völgyiek nyomai a 400 ezer éves fosszíliák között jelennek meg először. Ez az erős fizikumú, vadászattal foglalkozó népesség fénykorában jelentős területet uralt, amelyet Nyugaton Nagy-Britannia és az Ibéria-félsziget, Délen Izrael, Északon pedig Szibéria határolt. A Homo sapiens Afrikából kiindulva mintegy 40 ezer éve jelent meg az európai kontinensen. A két népességcsoport néhány évezredig egymás mellett élt: a Neander-völgyiek utolsó tárgyi emlékei, amelyekre Gibraltár környékén bukkantak, 28-24 ezer évvel ezelőttről származnak.
A Homo sapiens európai megjelenésével egyidejűleg "fejlesztette ki" a kőpengét: az archeológusok eddigi meggyőződése szerint ez olyan drámai technológiai újítást jelentett, amelynek révén a modern ember ősének sikerült lehagynia és kiszorítania területeiről kőkorszakbeli unokatestvéreit. Az utóbbi években megdőlt több, a Neander-völgyi ősemberrel kapcsolatos negatív sztereotípia: mint kiderült, a Homo neanderthalensis képviselői ugyanolyan jó vadászok voltak, mint a modern ember ősei, s nem volt egyértelműen kimutatható hátrányuk a kommunikáció terén sem. A Homo sapiens magasabb intellektusának bizonyítékaként az általuk készített jobb és hatékonyabb kőszerszámokat tartották a régészek.
Ezeket vizsgálta a University of Exeter, a Souther Methodist University, a Texas State University, valamint a Think Computer Corporation szakembereiből összeállt kutatócsoport, amely három évet áldozott arra, hogy elsajátítsa a pattintott kőeszközök készítését. Készítettek szélesebb kőszerszámokat, amelyeket mind a Neander-völgyiek, mind a modern ember őse használt, de gyártottak keskenyebb kőkéseket is, amelyeket később a Homo sapiens alkalmazott.
A kutatók azt vizsgálták, hogy mennyi idő és nyersanyag volt szükséges a kőeszközök elkészítéséhez, ezek mennyi vágó éllel rendelkeztek, s milyen tartósak voltak a használatban. Mint kiderült, nemhogy nincs statisztikai különbség a két kőkori technológia hatékonysága között, a Neander-völgyiek eszközei bizonyos vonatkozásokban sokkal célravezetőbbnek bizonyultak, mint a Homo sapiens kőkései.
A kutatás eredményei megkérdőjelezik azt a feltevést, hogy a szignifikáns technológiai előny segítette versenyelőnyhöz őseinket, s nem mellesleg kiiktatni evolúciós unokatestvéreit, a Neander-völgyi ősembert. A kutatást irányító Metin Eren kísérleti régész szerint technológiai értelemben nincs egyértelmű előnye egyik kőszerszámnak sem. "Meg kell szabadulnunk az olyan, a Homo neanderthalensisszal kapcsolatos előítéletektől, mint hogy buta, kevésbé fejlett népesség lett volna. Inkább úgy kell gondolni rájuk, hogy mások voltak" - mondta a kutató, aki szerint a régészeknek más irányba kell keresgélniük, hogy kiderítsék a Neander-völgyiek kihalásának igazi okát.
S ha a kőpenge csupán hajszálnyival volt jobb, mint az addig használt eszközök, miért adaptálta ezt a technikát a Homo sapiens, miközben benépesítette Európát? A kutatók feltevése szerint az ok inkább kulturális vagy jelképes lehetett. Metin Eren magyarázata szerint egy terület gyarmatosítása sohasem egyszerű feladat. Egy kontinens benépesítése a jégkorszakban még nehezebb. A Homo sapiens korai reprezentánsainak az újfajta, hatékonyabbnak tűnő technológia lehetett az a fajta szociális kapocs, amely egybefűzte a nagyobb társadalmi hálózatokat.
Az embert próbáló, forráshiányos időkben ezek a nagyobb társadalmi hálózatok egyfajta "életbiztosításként" működhettek, biztosítva a cserekereskedelmet egyazon csoport tagjai között - vélik a kutatók, akik eredményeikről a Journal of Human Evolution című tudományos folyóiratban számoltak be.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek / 10. A reformkor fő kérdései](/ih0Ax/label/.cut-640x400/801.jpg)
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Kiváló marketingérzéke is szerepet játszott André-Gustave Citroën sikerében 09:05
- A pestis miatt egész családját elvesztette a jóslatairól elhíresült Nostradamus tegnap
- Több száz éves tartósított cseresznyére bukkantak George Washington egykori birtokán tegnap
- Eleinte nem aratott sikert a kritikusok körében a megzenésített Himnusz tegnap
- A bizonyítékok ellenére ma is sokan megkérdőjelezik King tiszteletes gyilkosának bűnösségét tegnap
- Kései polaroidokkal zárul az André Kertész 130 kiállítás a Robert Capa Központban tegnap
- Második otthonának tekintette Afrikát Az öreg halász és a tenger írója, Ernest Hemingway tegnap
- Sokáig nem tulajdonítottak nagy jelentőséget a roswelli UFO-észlelésnek tegnap