Viharkároktól óvnák a hazai műemlékeket

Korábban

Négymillió négyzetméteren dolgoznak a magyar régészek

Műemlékvédelmi háború Moszkvában

Római templomban dolgoznak a magyar restaurátorok

Négy magyar helyszín pályázik az európai kulturális örökség címre

Varga Kálmán, az MNG igazgatója hangsúlyozta: a kiszámíthatatlan időjárás miatt `nagyon nehéz` megmondani, hogy évente mekkora összegre lenne szükség, de szerinte 50-60 millió forint elegendő lenne a károk fedezésére. Felidézte, hogy július elején az edelényi L'Huillier-Coburg-kastély egyik kéménye dőlt le, az épület parkjában pedig húsz fát tépázott meg és döntött ki a vihar. Néhány hete a fertődi Esterházy-kastély földszintjére zúdult be az ereszeken túlcsorduló víz, míg augusztus 3-án a füzérradványi Károlyi-kastély manzárdszobájának oldalfalazata omlott le.

Az edelényi kastélyban - amelynek turisztikai célú megújítása kormánytámogatással hamarosan elkezdődik - az azonnali, ideiglenes veszélyelhárítás költsége 300 ezer forint volt, míg a fertődi Esterházy kastélyban az esőzés okozta beázás kárelhárítására 200 ezer forintot költöttek. A Károlyi-kastélyt a viharkár után a műszaki szakemberek átvizsgálták és megállapították, hogy az épületet nem kell a munkálatok idejére bezárni, a látogatókat nem fenyegeti veszély, így zavartalanul megrendezhetik a Zempléni Fesztivál szombati koncertjét is - fűzte hozzá Varga Kálmán.

Az MNG igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy ezekben a nagyközönség előtt nyitva álló kastélyokban és parkokban naponta több ezer látogató fordul meg, így a veszélyelhárítást azonnal meg kell kezdeni. Az épületek rendelkeznek ugyan biztosítással, de a biztosítótársaságok a károk valós költségének csak töredékét térítik meg, a kulturális intézményeknek is kell önrészt biztosítaniuk. Ugyanakkor a legtöbb kulturális intézménynek, így a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának sincs felújítási, sőt karbantartási kerete sem - jegyezte meg Varga Kálmán.

Mint mondta, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága éves költségvetése kevés. A működési költségekre a bevétel mellett is évente 600 millió forintot költenek, míg a szaktárca 230 millió forintnyi beruházási keretet biztosít. Utóbbiról szólva Varga Kálmán megemlítette: az OKM által biztosított összegből fedezik az uniós pályázatok tervező és előkészítő munkálatait.

A Műemlékek Nemzeti Gondnokságát 1992-ben alapították azzal a céllal, hogy az állami tulajdonban lévő, kiemelkedő értékű műemlékek kulturális hasznosítója és szakmai vagyonkezelő szervezete legyen. Az MNG az Oktatási és Kulturális Minisztérium felügyelete alatt álló, teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. Feladata a kezelésébe adott állami tulajdonú védett műemlékek és egyéb kulturális örökségi elemek vagyonkezelése, helyreállítása, állagmegóvása, eszmei értékükkel összhangban történő hasznosítása és üzemeltetése.

(Múlt-kor/MTI)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról