Brit kettős ügynök végezhetett a lengyel háborús hőssel

65 évvel ezelőtt hunyt el Wladyslaw Sikorski tábornok, az emigráns lengyel kormányzat vezetője, amikor repülője lezuhant Gibraltár közelében. Az akkor lefolytatott brit vizsgálat arra jutott, hogy a tragédiát a gép vezérlőrendszerének meghibásodása okozhatta. A britek részvételét a gép katasztrófájában egy 1969-es hivatalos vizsgálat is kizárta, ám az idegenkezűség esetéről nem esett szó a jelentésben. A pletyka azonban már 1943-ban is azt tartotta, hogy a tábornok merénylet áldozata lett, mert személye komolyan veszélyeztette a briteknek a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatát.

Amikor még mosolyogtak egymásra: Sikorski és Churchill

Lech Kaczynski lengyel elnök és Donald Tusk miniszterelnök ezért a hét elején elhatározták, hogy exhumáltatják Sikorski maradványait a krakkói Wawel székesegyházból, ahová a lengyel háborús hősöket temetik. A lépésre a lengyel történészek régóta tartó kampánya után került sor, akik szerint a a tábornok maradványait nem vizsgálták meg megfelelően a temetés előtt. Szerintük akár az is lehetséges, hogy Sikorskit már a baleset előtt - amelyben lánya is életét vesztette - megölték, ezért maradványain golyónyomokat keresnének majd.

Dariusz Baliszewski történész-publicista szerint a lengyel politikust Gibraltár brit kormányzójának palotájában ölték meg, mert útjában állt a Németországgal szembeni egységes fellépést célzó brit-szovjet közeledésnek. Pawel Wieczorkiewicz, a varsói egyetem kutatója szintén azt gyanítja, hogy az állítólagos repülőgép-baleset csak elterelő manőver volt brit részről. A bizonyítás nem könnyű: az üggyel kapcsolatos brit dokumentumokat csak 25 év múlva oldják föl a titkosítás alól.

A tábornok halálának körülményeit a mai napig igen sok összeesküvés-elmélet övezi, amelyek a brit, a szovjet és a rivális lengyel csoportokat vádolják a gyilkosság megszervezésével. A legnépszerűbb elmélet szerint a gyilkosságot egyenesen Joszif Sztálin rendelte el, mert Sikorski kitartóan követelte a Katynnál talált temetek részletesebb és alaposabb vizsgálatát.

Az elmélet szerint Sikorski gépét őrizetlenül hagyták a gibraltári leszállópályán, így igen könnyen szabotázs áldozata lehetett. Szerintük július 4-én, a zuhanás napján az is nagyon gyanús volt, hogy a szovjet nagykövet, Ivan Miszkij gépe, amelyen szovjet katonák is utaztak, közvetlenül Sikorski repülője mellett állt. A gyanút erősíti, hogy akkor "véletlenül" pont Gibraltárban tartózkodott Kim Philby is, aki 1941-44 között az angolok titkos akcióit irányította a térségében. Arra persze már csak 20 évvel később derült fény, hogy ő a háború kezdetétől kettős ügynökként szolgálta a szovjet érdekeket is.

A tábornok csoportja emellett hamar szembekerülhetett volna a lengyel kommunistákkal is, szakadást okozva a brit-szovjet kapcsolatokban. A merénylet elrendelésével ezért Winston Churchillt is gyanúsítják: erről szól Rolf Hochhut német drámaíró 1967-es, Katonák című darabja is, amelyet akkor betiltottak Nagy-Britanniában. A kérdés két évvel később a a parlamentben is előkerült, ahol Harold Wilson megvédte a döntést, mondván semmi szükség a hasonló pletykák terjesztésére. Hochhut műve védelmében Milovan Gyilasz jugoszláv alelnök emlékirataira hivatkozott, aki szerint Sztálin figyelmeztette őt, hogy a britek úgy ölhetik meg Titót, ahogy ők Sikorskival tették.