2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Nem találta a CIA a kubai atomraktárakat

2008. június 30. 12:15

Az 1962. októberi kubai rakétaválság idején a CIA-nak annak ellenére nem sikerült kinyomoznia a szovjet atomrakétákat rejtő bunkereket, hogy több fénykép is rendelkezésükre állt a titkos raktárakról.

Michael Dobbs, a Washington Post riportere, szovjet veteránokkal készült interjúk és a Nemzeti Archívum hírszerzési filmje segítségével most először adja meg a Bejucal és Managua közelében lévő, atomrakétákat rejtő szovjet bunkerek pontos helyét. A nyilvánosságra hozott CIA dokumentumokból kiderül, hogy a válság idején az amerikai hírszerzési szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a helyek a biztonsági intézkedések - őrök és kerítések - nyilvánvaló hiánya miatt nem rejthetnek atomfegyvereket tároló bunkereket. Dobbs kubai válságról írt sorozatának harmadik része végre fellebbenti a fátylat erről a rejtélyről is.

1962. október 16-a után, miután kiderült, hogy a Szovjetunió atomtöltetekkel felszerelt közép-hatótávolságú rakétákat telepített Kubába, Kennedy elnök részletes információkat kért a CIA-től a veszély mértékének megállapításához. Az amerikai hírszerzés számos kísérletet tett az atomrakéták helyének felderítésére, de egyik sem járt sikerrel.

A CIA gyanította, hogy a szovjetek atomrakétákat telepítettek Kubába, de a kubai válság idején ezt nem tudta bizonyítani. Csak 1963 januárjában sikerült kapcsolatot találni egy Alekszandrovszk nevű szovjet teherhajó és az atomrakéták Kubába történő szállítása között. Az elemzők megállapították, hogy az Alekszandrovszk a szeveromorszki (Murmanszk mellett) szovjet haditengerészeti kikötő közelében található atomfegyverraktárból indult Kuba felé, fedélzetén atomrakéták szállítására alkalmas, speciálisan átalakított teherautókkal.

Az Alekszandrovszk eredeti célja a kubai Mariel kkikötője volt, de miután október 23-án Kennedy elnök tengeri blokád alá vette Kubát, a hajó La Isabela kikötőjében kötött ki. Rakománya 24 db egy megatonnás, az R-14-es rakétákra szánt atomtöltet, illetve 44 db 14 kilotonnás, az FKR robotrepülőgépekre szánt atomtöltet volt. Az R-14-es atomrakéták a hajó fedélzetén maradtak, de az FKR atomrakétákat a kubai Oriente tartományba vitték, ahol Guantanamóra irányították őket. Az Indigarka nevű másik szovjet hajó már október 4-én megérkezett Mariel kikötőjébe. Fedélzetén 36 db egy megatonnás, közép-hatótávolságú R-12-es rakétára való atomtöltet, 36 db 14 kilotonnás FKR rakétára való atomtöltet, 12 db két kilotonnás Luna/FROG taktikai rakétára való atomtöltet és 6 db 12 kilotonnás, IL-28-as bombázóra való atombomba volt.

Dobbs könyve pontos részleteket közöl az atomrakéták mozgásáról. Az Indigarkáról lepakolt R-12-es atomrakétákat a Bejucal közelében lévő atomraktárba vitték, amelyet a szovjetek még 1961 végén építettek. Amikor a kubai válság kirobbant, a CIA azt valószínűsítette, hogy ez a Bejucalnál lévő lőszerraktár lehet a szovjet atomrakéták gyűjtőhelye. Erről Kennedy elnököt is tájékoztatták, és további megfigyelést rendeltek el. A biztonsági hiányosságok - a raktárt csupán egy kerítés őrizte - viszont arra késztették a CIA szakértőit, hogy megváltoztassák véleményüket. Október 22-ére már Mariel környékére összpontosítottak, amelyet "kettős biztonsági kerítés" és számos "őrsátor" vett körül. A legkritikusabb, október 22. és 28. közötti héten amerikai felderítő-repülőgépek még köröztek Bejucal fölött, de a látható biztonsági intézkedések hiánya miatt nem fordítottak rá különösebb figyelmet.


View Larger Map

A hírszerzés által készített fényképek tanulmányozása, valamint az atomrakétákat kezelő szovjet tisztek beszámolói alapján Bejucal volt a központi atomraktár. A bejucali raktár azonosításához döntő módon hozzájárultak az atomtölteteket szállító teherautókról készült fényképek, amelyeket október 23-án, 25-én és 26-án egy alacsonyan repülő amerikai felderítő-repülőgép készített.

Október 26-án a kubai szovjet parancsnok, Issza Plijev tábornok, atomrakéta-szállítmányt küldött Bejucalból az R-12-es rakétákat őrző Sagua La Grande raktárába, amelyeket egy szovjet veterán elmondása szerint Washingtonra és New Yorkra irányítottak. A Luna/FROG taktikai rakéták atomtölteteit egy Managua közelében fekvő másik raktárban őrizték. Az amerikai hírszerzés erről is készített fényképeket, de a biztonsági intézkedések hiánya ebben az esetben is megzavarta az elemzőket.

A rakétaválság vége után Hruscsov mind az Alekszandrovszkát mind az Indigirkát visszarendelte a Szovjetunióba az atomrakétákkal együtt. Útközben az Alekszandrovszkát megállította egy amerikai hadihajó, ami miatt a Kreml tiltakozott Washingtonnál. Az Egyesült Államok elnézést kért az incidensért, anélkül, hogy sejtette volna, miből is áll a hajó rakománya.

További információk a Google Earth letölthető kiegészítőjében.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár