Meghal Carl von Linné svéd botanikus

2004. május 21. 03:09

Linné Rashult-ban született 1707. május 23-án. Lundban és Uppsalában tanult, az utóbbi városban szerzett orvosi diplomát. Itt találkozott Olof Celsius botanikussal, aki nagy hatással volt rá. 1730-tól botanikát tanított az egyetemen, majd a Lappföldön kutatott az Uppsalai Tudományos Akadémia megbízásából. A gyűjtött anyag alapján 1737-ben publikálta Amszterdamban A lappföld flórája című munkáját. 1735-ben Hollandiában adta ki a Systema Naturae-t, A természet rendszerét, melyben elsőként összegezte az addig ismert, több tízezer növényt és állatot, valamint ásványt. Rendszere hierarchikus, a fajokat nemzetségekbe, azokat rendekben, azokat pedig osztályokba sorolta. A faj meghatározásával megalapozta a modern biológiát. 1737-ben jelent meg A Növények nemei (Genera Plantarum), 1753-ban A növények fajai (Species Plantarum), e két művét a tudományos világ a virágos növények és páfrányok nevezéktana alapjaként fogadta el. A Systema Naturae kéziratát megmutatták Jan Frendrik Gronoviusnak, aki oly magasra értékelte azt, hogy saját költségén adatta ki. Linné a növények osztályozási rendszerét főleg a virágok részeire, a porzók számára alapozta, mivel ezek az evolúció során kevésbé változnak. Ő maga is elismerte, hogy rendszere mesterséges, de nagy előnye, hogy az egyes növények helye gyorsan meghatározható. Abban az időben gyors tempóban fedezték fel a világ flóráját, s ez nem tette lehetővé egy átgondoltabb besorolás kialakítását. Linné rendszere annyira bevált, hogy épp alkalmazásának egyszerűsége akadályozta meg tudományosabb szisztéma bevezetését. Linné 1736-ban Angliába ment, majd Hollandiában fejezte be Hortus Cliffortianus című munkáját. Párizsban is járt, majd 1738-ban orvosként Stockholmban telepedett le. 1739-ben megnősült, két év múlva kinevezték az uppsalai egyetem medicina tanszékére tanszékvezetőnek. Tanulmányt írt az akkor ismert betegségekről, összeállította hazája természetrajzáról a Flora Suecica és a Fauna Suecica című köteteket. A spanyol király meghívta őt, de Linné visszautasította az ajánlatot. 1761-ben svéd nemességet kapott, 1757-es hatállyal. 1764-ben nyugalomba vonult. Linné vezette be a binomiális nomenklatúrát, a növények és az állatok kettős latin elnevezését, külön nevet adva a nemnek és a fajnak. A fajok többsége ma is a tőle kapott nevet viseli. 1738-ban ő alapította meg a Svéd Tudományos Akadémiát, melynek első elnöke lett, s létrehozta a uppsalai természetrajzi múzeumot.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

erotika

• Korántsem voltak mentesek a pajzán hajlamoktól Amerika alapító atyái
• Ez volt a kis kék pirula középkori elődje
• „Csók elején nem érdemes kapkodni!” – szex a Kádár-rendszerben
• Így próbálták pótolni a megfogyatkozott férfierőt a középkorban
• Amerika alapító atyáinak túlfűtött magánélete
• Egészséges erotika – szex a szocializmus évtizedeiben
• Pillantás a szoknya alá: a frivolan hintáztató Jean-Honoré Fragonard
• Erotikus mitológiai ábrázolások harangozzák be a tavaszt a Szépművészeti Múzeum új kamaratárlatán
• Csempészett pornó és topless strandok: egészséges erotika a szocializmusban