Nőuralom az ókori Görögországban

`Mindeddig azt hittük, hogy az antik Görögországban a nőket alig valamivel többre értékelték, mint az egyéb `ingóságokat`. Kutatásaink bebizonyították, hogy ez a feltételezés teljesen elhibázott` - mutatott rá Terry Brown, a Manchesteri Egyetem élettudományi fakultásának professzora. A legenda szerint Agamemnón hadseregével Trója ellen indult, s az akháj csapatok fővezére lett, hogy visszahozza szövetségese, Meneláosz feleségét, Helénát, aki Párisszal, a trójai herceggel szökött meg.

A mükénéi várat Heinrich Schliemann tárta fel az 1870-es években, aki felfedezte a királysírokat, s bennük az ékszerekkel, halotti aranymaszkkal borított porladó csontvázakat. "Felfedeztem Agamemnón, Eurimedon és társaik földi maradványait, akiket a győzelem tiszteletére rendezett vacsorán a hűtlen Klütaimnesztra királyné, s szeretője, Aigisztosz mészárolt le" - írta a felfedezés kapcsán Heinrich Schliemann.

A felfedezés óta a kutatók meghatározták a temetkezés korát, kiderítve, hogy az túlontúl régi ahhoz, hogy Agamemnon földi maradványait őrizhesse. Ennek ellenére Mükéné régészeti kincsesbányának bizonyult, amelyet állandóan kutatnak az archeológusok. A közelmúltban a tudósok a legmodernebb technikákat vetették be, beleértve az arcrekonstrukciót. Így John Prag és Richard Neave manchesteri kutató életre keltette az Európa első városállamát irányító uralkodók "családi albumát".

A legutóbbi kutatás során DNS-vizsgálatokat végeztek: a 35 "királysír" lakója közül 22 csontvázból vettek mintát, ám mindössze négyből sikerült a genetikai elemzés elvégzéséhez elegendő anyagot nyerni. A tudósokat az anyai ágon öröklött úgynevezett mitokondriális DNS érdekelte. A minták elemzése meglepő eredményeket hozott a manchesteri kutatók számára. Mint kiderült, a négy csontvázból kettő egymással vérségi kapcsolatban nem álló férfié volt. A másik kettő - egy férfi és egy női viszont közeli vérrokonok, s feltehetőleg házastársak csontváza. Az arcrekonstrukció szerint a férfi és a nő igen hasonlított egymásra, így valószínű, hogy testvérekről van szó.

A kutatók eleinte azt feltételezték, hogy a nőt azért látták el bőséges "útravalóval" a túlvilági létre, mert egy igen befolyásos férfi felesége volt. Ez egybevágott volna a korábbi elméletekkel, miszerint az antik görög világban a nőknek semmilyen hatalmuk sem volt, befolyást csupán férjük révén érhettek el. "Ám ez a felfedezés azt mutatja, hogy a férfi és a nő egyenlő társadalmi pozícióban volt, s egyenlő hatalommal bírt. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a nők az ókori Görögországban születési joguk okán rendelkeztek befolyással" - mutatott rá Terry Brown.

A Manchesteri Egyetem professzora a korábbi nézeteket azzal magyarázza, hogy az antik Görögország hatalmi viszonyaira, az ókori görögök életmódjára vonatkozó elméleteket a régészek korábbi nemzedékei dolgozták ki. Valamikor az archeológusi pályát férfidominancia jellemezte, s így a kutatók a leleteket férfiszemmel értékelték. "Napjainkban ez változófélben van, s az antik görög asszonyokat immár új megvilágításban látjuk" - hangsúlyozta Terry Brown.

(Múlt-kor/MTI)