2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hétvégi várkalauz: Szeged

2008. május 23. 14:00

A szélesen elterülő Alföldön az a vidék, ahol az erdélyi hegyekből érkező Maros beleömlik a `szőke` Tiszába, ősidők óta alkalmas volt az emberi letelepedésre. Szeged már az Árpád-korban is számottevő településnek számított, jelentőségét az erdélyi sószállítmányok őrzésére emelt tárház adta. A középkorban a legfontosabb tartósítószer a só volt, melynek bányászata és árusítása a királyi kamara hatáskörébe tartozott, az ebből származó bevétel igen tetemes summát jelentett.

E korai erődítményt az 1241-42-es tatárjárás utáni időszakban bővítették ki IV. Béla király parancsára. A széles udvart körbevevő szabálytalan ötszög alakú várfalat kerek öregtorony, palotaszárny és kisebb tornyok tagolták. A Magyar Királyság belső vidékén fekvő város háborítatlanul fejlődhetett évszázadokig.

Légifotók a várról a Civertan oldalán

A lakosság virágzó kézművesipart folytatott, hetivásáraira messzi földről hozták az árut. 1444-ben itt kötötték meg I. Ulászló király és Murád török szultán követei a békeszerződést, amelyet azonban a fiatal uralkodó - a pápai követ biztatására - rövidesen felrúgott, és elindította szerencsétlen kimenetelű hadjáratát.

17. századi metszeten

A következő évszázad viharai Szegedet korán elérték, az oszmán csapatok 1542-ben sikerrel ostromolták meg. Visszavételére az elmenekült bíró a környékbeli hajdúk és a lakosság erejében bízva kovácsolt tervet. A várost 1552 elején sikerült is elfoglalniuk, de az erős várfalak mögé húzódó védők visszaverték rohamukat. A diadalittas magyarok vérszemet kapva nyílt csatába bocsátkoztak a várbeliek felmentésére érkezett budai pasa hadával szemben is, azonban a harcedzett janicsárok és szpáhik csapásai alatt a vállalkozás összeomlott, és Szeged másfél évszázadra tartósan török uralom alá került.

A szegedi vár 1848-ban

Az erősséget a felszabadító háború során 1688-ban fogták ostrom alá a császári seregek, és néhány hét után a helyőrség kénytelen volt kapitulálni. A Tisza-parti fontos várat vívták II. Rákóczi Ferenc kurucai is, de eredmény nélkül kénytelenek voltak elvonulni falai alól. A várat a 18. században - a török határ közelsége miatt - nagyszabású munkálatokkal erődítették, külső sáncokkal modernizálták. Később elvesztette hadászati jelentőségét, ekkor börtönné alakították át. Itt raboskodott az alföldi puszták rettegett szegénylegénye, Rózsa Sándor is.

A szegedi vár végzetét az 1879-es hatalmas árvíz okozta. Egyfelől maga is jelentős károkat szenvedett, másfelől a romba dőlt város középületeinek helyreállítása érdekében hoztak határozatot a védőművek lebontásáról. Így napjainkra csak csekély maradványát kereshetik fel a történelemi múlt szerelmesei.

Megközelítés

Szeged a Google Térképeken

Látogasson Szegedre!

Web: www.civertan.hu

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár