A történelemben is hódít az áltudományosság

Áltörténelem, félinformációk, csúsztatások

Itt találjuk Gavin Menzies `1421: az év, amikor Kína felfedezte Amerikát` című sikerkönyvét, amelyben a szerző nem kevesebbet állít, mint hogy a kínai flotta a 15. században már fölfedezte Amerikát, Ausztráliát, Új-Zélandot és az Antarktiszt. `Badarság` - így summázta a művet Felipe Fernandez-Armesto, a Londoni Egyetem neves környezettörténésze a Daily Telegraph-nak adott interjúban. Kollégái is hasonlóan vélekedtek, egyetlen tudós sem akadt, aki osztotta volna Menzies nézeteit. Ennek ellenére tavaly Anglia két legnagyobb könyvesbolt-lánca az `ajánlott történelem` címszó alatt kínálta a könyvet.

Az olvasók körében már évek óta igen népszerűek ezek a spekulatív régészeti és történelmi művek. Mégis Dan Brown "A Da Vinci-kód" című, megjelenése óta 40 millió példányban eladott krimije tudatosította az írók, kiadók és filmkészítők körében, milyen hatalmas léhetőséget jelent az áltörténelmi regény műfaja. A Da Vinci-kód középpontjában egy igen vitatott történelmi téma áll, amelyet a szerző nem fikcióként, hanem történelmi tényként állított be.

A könyv az "Adatok" című oldallal kezdődik, amelyben a következő olvasható: "A Sion-rend - egy 1099-ben alapított titkos társaság - létező szervezet. 1975-ben a párizsi Bibliothéque Nationale -ban előkerült pergamenek, az úgynevezett Les Dossiers Secrets a Sion-rend számos tagját azonosítják, köztük Sir Isaac Newtont, Sandro Botticellit, Victor Hugót és Leonardo da Vincit." A történet előrehaladtával kiderül, hogy Jézus feleségül vette Mária Magdolnát, aki gyermeket szült neki.

Utódaik közül kerültek ki a Franciaországban uralkodó Meroving királyok, a titkot pedig a Sion-rend őrizte. Brown szerint Leonardo da Vinci "Utolsó vacsora" című festményén megfestette az igazságot: János képében valójában Magdolnát ábrázolta. A római katolikus egyház is ismeri a titkot, és minden eszközzel igyekszik elhallgattatni az igazságot, vagyis még egy összeesküvés-elmélet is bekerül a képbe.

Az elmélet nem új. 1982-ben jelent meg Michael Baigent, Richard Leigh és Henry Lincoln a "Szent vér és a szent Grál" című műve, amelyben már felvetődött Magdolna, a Merovingok és a Sion-rend kapcsolata. A szerzők a magát szélhámosnak és csalónak nevező Gérard de Séde "Le Tresor Maudit de Rennes-le-Chateau" (1967) című munkáját vették alapul. A könyv Amerikában bestseller lett, míg a valóságban csupán egy áltudományos mű. Laura Miller így jellemzi: "Először felvetnek egy abszurd ötletet, amely később hipotézisként, majd még később már tényként jelenik meg... a hamisság átláthatatlan, akár a köd."

Ken Mondschein a könyvet ismertetve azon tréfálkozott, mennyire nem maradhatott fenn Jézus és Mária Magdolna vérvonala: "Az iparosodás előtti időkben elképzelhetetlenül magas volt a gyermekhalandóság. A 2000 év alatt csupán egy gyerekkori baleset vagy betegség elég volt ahhoz, hogy a vérvonal megszakadjon... Ha viszont Jézus gyermekei egymás között házasodtak, akkor Isten gyermekei akár uszonyt is növeszthettek láb helyett."

Az 1990-es években Baigent, Leigh és Lincoln megtapasztalhatták, milyen egy gondosan kitervelt csalás áldozatának lenni. A Sion-rendről ugyanis kiderült, hogy az 1940-es évek végén alapította Pierre Plantard, francia álarisztokrata, a rend "középkori" dokumentumait pedig társai hamisították. Amikor a Da Vinci-kód a könyveladási listák élére került, művüket ismét kiadták, és Brown krimije mellett árulták a boltokban. Már senki sem beszélt csalásról, a könyv hat millió példányban kelt el. A hozzánk látogató marslakók (akikből az áltörténészek szerint rengeteg van) zavarban lennének. Hogyan juthattunk idáig?

A tudósok erre a "hiperdiffuzionista" kifejezést használják. A hiperdiffuzionista elmélet szerint a különböző civilizációk egy ősi civilizáció kulturális eredményeit vették át soha meg nem történt utazások révén. Ha valaki azt állítja, hogy az egyiptomiak, minósziak vagy az izraeli törzsek építették a maja piramisokat, a Húsvét-sziget szobrait vagy Stonhenge-t, akkor az illető hiperdiffuzionista.

A "fantasztikus régészet" a 19. század óta létezik, amikor is lelkes műkedvelők átjáróházzá változtatták Amerikát: szerintük ugyanis megfordultak itt görögök, rómaiak, kelták, föníciaiak, izraeliták, núbiaiak és hinduk is. Az Utolsó napok szentjeinek Jézus Krisztus egyháza által szentnek tartott "Mormon könyve" szerint i.e. 600-ban izraeliták érkeztek Amerika földjére, ahol két ágra szakadtak: a nefitákra és a lamanitákra, és később Jézus Krisztus is meglátogatta őket.

1. Áltörténelem, félinformációk, csúsztatások
2. Utat találtak az oktatásba is