Pogány jelképnek tartották a mexikói napraforgót
2008. május 13. 13:00
A mexikói földművesek már i.e. 2600-ban, tehát jóval a spanyol hódítók megérkezése előtt ismerték a napraforgó-termesztést - áll a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) című tudományos folyóirat egyik cikkében.
Korábban
Mary D. Pohl, a Floridai Állami Egyetem antropológusa, és David Lentz, a Cincinnati Egyetem munkatársa munkájukban azokat a nézeteket igyekeznek cáfolni, amelyek szerint a napraforgót Észak-Amerika keleti részén kezdték el termeszteni, és Mexikóban a spanyolok terjesztették el. `A bizonyítékok azt mutatják, hogy a napraforgót valójában kétszer honosították meg - egyszer Mexikóban, másodszor pedig több száz mérfölddel északabbra, a Mississippi völgyében` - állítja Pohl.
"A Cueva del Gallo barlangban felfedezett naporaforgóhéjak kitűnő állapotban maradtak fenn, és minden kétséget eloszlatnak afelől, hogy a prekolumbián Mexikóban ismerték ezt a termesztett növényt" - mondta Pohl. Ezenkívül a mexikói napraforgóhéjak sokkal nagyobbak, mint az Észak-Amerika keleti részéről származók, ami szintén azt támasztja alá, hogy a két helyen egymástól teljesen függetlenül folyt a növény termesztése. A radiokarbonos vizsgálat szerint az egyik héj kora i.e. 300-ra tehető.
Mexikó őslakói a Cueva del Gallo barlangban különböző szertartásokat végeztek, és még halottaikat is ide temették. A barlangok a mezoamerikai kultúrákban különleges szerepet játszottak: a Nap éji alagútjának, a termékenységi istenek otthonának, és az ősökkel való kommunikáció útjának tekintették őket. "A Cueva del Gallo barlang napraforgóhéjai új megvilágításba helyezik a napraforgót a mexikói emberek hitében, és arra is magyarázatot adhatnak, miért tűnt el hirtelen ez a növény a spanyol hódítás után. A spanyol papok valószínűleg úgy gondolták, hogy a napraforgó a pogányság és a politikai hatalom jelképe, ezért igyekeztek kiirtani."
A tárgyi bizonyítékok mellett a kutatók nyelvi hagyományokkal is megpróbálják alátámasztani elméletüket. A napraforgó modern Otomi neve például "dä nukhä" (a Napistenre néző virág), ami szintén világos utalás a prekolumbián napimádatra. A napraforgó révén újabb példánnyal bővült a Mexikóból származó kultúrnövények sora, amelybe a kukorica, tök és avokádó is tartozik.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.