Oroszlános úrnő uralkodott Kánaánban
2009. április 8. 12:11
A legenda szerint Kánaán nagyszerű uralkodói egytől egyig férfiak voltak. A Tel Aviv-i Egyetem régészei azonban legújabb, Bét-Semes mellett folytatott ásatásukon egy titokzatos női vezető létére is bizonyítékot találtak.
Korábban
Shlomo Bunimovitz professzor és Dr. Zvi Lederman, az egyetem Régészeti és Ókori Közel-Keleti Civilizációk Tanszékének munkatársai egy különleges kerámiatábla kapcsán kezdtek érdekes kutatásba, amely érdekes fejezettel gazdagította a térség történetét. A táblácskán egy női alak, minden bizonnyal uralkodónő látható, aki a korban egyedülálló szerepet tölthetett be a Közel-Keleten.
Az ábrázoláson egy vegyes, részben férfi, részben az istennők ruhájába bújtatott alakot fedezhetünk fel, ám a feminim jelleget a frizura, és a női attribútumnak tartott lótuszvirágok erősítik. A művészettörténészek szerint ez a tábla az egészen mostanáig bizonyíthatatlan létű, misztikus Oroszlános úrnő ábrázolása lehet, akiről már korábban is tudták, hogy kétségbeesett leveleket írt az egyiptomi fáraóknak, amelyekben az országában uralkodó elégedetlenségről, és pusztulásról számolt be.
I.e. 1350 körül komoly elégedetlenség volt a térségben, és a kánaánita uralkodók a felkeléstől való félelmüket agyagtáblákon küldték Egyiptomba, és így kértek katonai segítséget. A 382 ilyen Amarna tábla között, amelyet pár évtizeddel ezelőtt fedeztek fel az egyiptomi földművesek, volt két olyan, amelyeket nem tudtak beilleszteni a sorba: azokon ugyanis a már korábban említett ábrázolásokat találták. A minden bizonnyal az Oroszlános úrnő által jegyzett táblák a növekvő elégedetlenségről, és a fosztogatókról számoltak be.
A kutatók ezután arra próbáltak választ találni, hogy a nő vajon melyik városban uralkodhatott. A szövegek elemzése szerint a királyi poszton ülő nő mintegy 1500 fő felett gyakorolhatta hatalmát. A korábbi vizsgálatokat is figyelembe véve, és az egyetemen tanító Nadav Naaman professzor javaslatára ekkor Bét-Semes felé fordult a figyelmük.
Bét-Semes feltárása során kiderült, hogy a várost kegyetlenül pusztították el, és ennek leleteit még a régészek is megdöbbenve ásták ki: több egzotikus lelet, egy egyiptomi királyi pecsét, bronz nyílhegyek és hatalmas tárolóedények kerültek elő. Ez egy nagy, és virágzó városállamot feltételez, amely a térség geopolitikai és gazdasági hálózatainak szerves része lehetett. A leletgazdaság, és a történeti háttér ismeretében a régészek mostanra többnyire biztosak abban, hogy az Oroszlános úrnő városát találták meg, ám ennek igazolására később tovább folytatják majd a kutatásokat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap