Neolitikus zarándokhely lehetett Stonehenge

A Stonehenge két körből áll; a külső körben keresztgerendákat tartó szürke homokkövek állnak, a belsőben pedig kékkövek vannak - a feltárásokkal most az utóbbiak rejtélyét szeretnék megoldani. A kutatók szerint ezeket Wales-ből hozhatták, és talán ezek hordozhatják Stonehenge valódi célját: az ugyanis egy őskori gyógyító szentély lehetett. Az ásatásokat a BBC finanszírozza, a munkálatokon részt vesz a médiacsoport Timewatch című tudományos magazinműsorának stábja is, akik a non-stop online tudósítás mellett ősszel egy speciális különkiadásban is foglalkoznak majd a munkálatokkal.

Az ásatásokat a szigetország két vezető Stonehenge-kutatója, Tim Darvill és Geoff Wainwright professzorok irányítják. Szerintük a hely egyfajta "neolitikus Lourdes" lehetett, ahová a zarándokok azért látogattak, hogy meggyógyulhassanak betegségeikből. Erre az elméletre már korábban is sok bizonyítékot találtak a helyi maradványok között: a csontleletek közül igen soknál voltak csonttörések és koponyasérülések. A modern technikákkal az is meghatározhatóvá vált, hogy ezek az emberek nagyon sokat utazhattak, hogy eljussanak Nagy-Britannia déli részére, amely talán azt is jelentheti, hogy valamiféle spirituális vagy természetfeletti segítséget szerettek volna kapni betegségükre.

A kutatók emellett visszakövették a kékköveket is, amelyek a kőkörtől 250 kilométerre nyugatra található a Preseli-hegységből származhatnak. A rajtuk talált neolitikus feliratok arról tanúskodnak, hogy mind a köveknek, mind a közeli vizeknek mágikus gyógyító erőt tulajdonítottak.Darvill és Wainwright szerint a mostani ásatások azt igazolhatják majd, hogy ezek lehettek a kultuszhely első építményei.

Az eredeti kékkő-kör azonban már nem látható: azok helyén a látogatók ma csak másolatokat tekinthetnek meg. A régészek az első kört már az 1990-es években is szerették volna datálni, és akkor arra jutottak, hogy azt i.e. 2550 körül építhették, ám ennél pontosabb becslést nem tudtak végezni. Ennek az volt oka, hogy a korábbi ásatások során igen sok területet megkutattak, ám azokat a vizsgálatokat mai szemmel tudománytalannak tartott módszerekkel végezték, és egyáltalán nem, vagy csak szegényesen dokumentálták. A mostani kutatóárkokkal így szeretnék megtalálni az eredeti kör alapjait, amelyet aztán a legmodernebb technológiákkal datálnának majd. Az UNESCO világörökségi listáján is szereplő Stonehenge-ben egyébként utoljára 1964-ben dolgoztak a régészek.

A vizsgálatok a legnagyobb angol örökségvédelmi szervezet, az English Heritage támogatását is élvezik: a szervezet vezetője, Dr. Simon Thurley szerint talán egyszer és mindenkorra megoldódhat majd a leglátogatottabb őskori emlékhely rejtélye. John Farren, a Timewatch szerkesztője szerint a munkálatok megszervezése másfél évet vett igénybe, míg Wainwright szerint közel hat éve foglalkoznak a kékkövek titkának megoldásával.

A Timewatch honlapja az elkövetkező hetekben folyamatosan frissül: az ásatások ideje alatt naponta találhatunk majd új információkat, fotókat, videókat, rekonstrukciós elképzeléseket a műsor oldalán.