Hazatért a császári pecsét Szöulba

A dél-koreai hatóságok egy - az Egyesült Államokban élő - koreai gyűjtőtől vásárolták meg a pecsétet, amellyel az uralkodó az orosz cárnak és az olasz királynak írott személyes leveleit hitelesítette. A Csoszun dinasztia több mint félezer évig tartó regnálása idején sok hasonló pecsét készült, de ez az egyedüli, amelyről tudják, hogy tulajdonosa valóban használta is.

A megkerült császári pecsét ráirányította a figyelmet a Koreából kivitt - szabályozatlan körülmények között elajándékozott vagy eladott, elrabolt, illetve kicsempészett - műkincsek sorsára az ázsiai országban. A szöuli kulturális örökségvédelmi hivatal adatai szerint 2008 végén nem kevesebb mint 76.134 ilyen tárgyról tudtak. Különösen az olyan zavaros időkben jutottak erre a sorsra a koreai értékek, mint a 16. század végén lezajlott japán betörések, majd a francia flotta expedíciója Kanghwa szigete ellen, a japán gyarmati uralom és végül az 1950-53 évi koreai háború.

A szöuli kimutatás szerint Japán rendelkezik a legnagyobb mennyiségű "lopott" koreai kulturális tulajdonnal, köztük vannak a Koryo korszakban (918-1392) keletkezett buddhista festmények, illetve a Csoszun-dinasztiából való fehér porcelántárgyak. Franciaországban lelhető fel a Csoszun-dinasztia egyik irattára, amelyet a francia tengeri expedíció idején "raboltak el", valamint egy zen buddhista gyűjtemény, amely 1377-ben keletkezett, s egy hasonlóan régi buddhista beszámoló az "India öt buddhista királyságába tett zarándokútról".

Szöul a kulturális tulajdon védelméről az UNESCO, az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete égisze alatt 1970-ben megkötött egyezmény alapján sürgette az eltulajdonított műtárgyak visszaszolgáltatását, de mivel a megállapodás csak az 1970 után külföldre csempészett műkincsekre vonatkozik és nincs kötelező hatálya, a kérés jobbára süket fülekre talált - olvasható a szöuli portálon. Korea eddig tíz országból 7466 ellopott műtárgyat kapott vissza. Ebből 1321-et Japán küldött, de jelezte: semmit sem tehet a magángyűjtőknél lévő tárgyak tekintetében, ha az utóbbiak nem mondanak le róluk önként.

A külföldre hurcolt műkincsek visszaszerzését számos országban tekintik nagy fontosságú nemzeti ügynek. Legutóbb két feltűnő eset hívta fel a figyelmet erre a kérdésre. Kína és Franciaország között alakult ki polémia, amikor Yves Saint Laurent örökségének árverésekor egy Kínából kicsempészett, a Csing-dinasztia idejében készült bronztárgyat árvereztek el Párizsban, India pedig Mahatma Gandhinak, az ország függetlenségét kivívó történelmi személyiség személyes tárgyainak az Egyesült Államokban megszervezett árverése ellen tiltakozott. De számos más ország is nagy akadályokba ütközik a külföldre jutott műkincseinek visszaszerzéséért folytatott harcában.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2023

• Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában 
• A marokkói bazárok kincsei
• A királyi konyha és a maradékok sorsa
• A marokkói bazárok kincsei
• A nyugati bűnügyi sorozatok virágzása a 70-es, 80-as években
• Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában 
• Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon
• Vonzó ellenfelek - Az amazonok
  
• Negyven éve mutatták be az István, a királyt