2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Titokzatos piramisokat találtak Peruban

2008. február 22. 13:00

Titokzatos piramisok maradványaira bukkantak a régészek a perui tengerparton, és szerintük azokat egy kevéssé ismert, ősi kultúra vallási központnak vagy temetőnek használhatta.

A perui Piura tartományban januárban építőmunkások bukkantak több piramis romjaira, majd a Nemzeti Kulturális Intézet (INC) szakemberei is kiszálltak a helyszínre, hogy megvizsgálják a leleteket. Múlt héten aztán végre sor került a hivatalos bejelentésre is: eszerint a 3,2 kilométer hosszú és 1,6 kilométer széles terület a Vicús-kultúrához tartozhatott, és vallási központnak vagy az elit temetkezési helyének használhatták.

A prehispán Vicús-kultúra Peru északi sivatagos területein i.e. 200 és i.sz. 300 között virágzott, és ma leginkább díszes kerámiáikról ismerjük. A szakértők szerint a kultúráról a mai napig igen keveset tudunk, mert a régészeti helyszíneket szinte egytől egyig kifosztották és megrongálták. César Santos Sánchez, az INC piurai részlegének vezetője szerint egyelőre ők sem tudnak többet, további információkkal pedig a feltárások után szolgálhatnak majd.

Az egyik nagyobb piramis mellett egy nyitott teret is találtak, amely 25X30 méteres nagyságával valamilyen szertartási terület lehetett. Egy másik piramisban több tárgyat, és emberi koponyatöredékeket is találtak. Mivel ezekre jó pár méterrel a felszín alatt akadtak rá - és a kutatók elképzelése szerint a mély sír kiásása igen sok időbe telhetett -, ezért oda valószínűleg egy magas rangú személyt vagy valamilyen előkelőt temethettek.

Santos szerint a lelőhelyet négy nagyobb hegy, a Pilán, a Vicús, a Chanchape és a Tongo övezi, ezért annak igen komoly stratégiai értéke és szerepe is lehetett a civilizáció életében. A piramisok mellett egy elég nagy temetőt is találtak, amelyet azonban korában már kifosztottak a sírrablók. A szakértők szerint a Vicús-kultúra életéből eddig csak a festett kerámiáikat ismertük, így a sírkomplexum és a piramisok megtalálása igen komoly felfedezésnek számít.

Mivel a kerámiák igencsak hasonlítottak a mocse festésekre, ezért valószínűleg komoly kapcsolatban álhattak velük. A felfedezés átformálhatja a mocsékról gondoltakat is, akik minden bizonnyal egy több völgyre kiterjedő, széles államszövetségben élhettek, aminek végnapjaiban a Vicús-kultúra is részese lehetett.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár