2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Szükségállapotot követelt az FBI igazgatója

2008. január 18. 11:00

J. Edgar Hoover nappal a koreai háború kezdete után, 1950. július 7-én a Fehér Háznak szóló jelentésében arra kérte Harry S. Truman elnököt, jelentse be a szükségállapotot.

A jelentésben egy 12 ezer, veszélyesnek tartott személyről készített listát mellékelt és biztosította Trumant, hogy `az FBI letartóztat minden, a nemzet biztonságára potenciálisan veszélyes egyént és bezárja azokat szövetségi és katonai börtönökbe.` A fogvatartás meghatározatlan időre szólt volna és minthogy kívánalmainak megfelelően a `Habeas corpus`-törvényt felfüggesztették volna, a rabok nem kaptak volna jogot arra, hogy ügyükben bírósághoz folyamodjanak - írta a Corriere della Sera című olasz napilap.

Hoover terve azonban nem valósult meg. 1950 szeptemberében ugyan az amerikai kongresszus jóváhagyott egy törvényt a "radikális szélsőségesek" letartóztatásáról arra az esetre, ha az elnök elrendelné a szükségállapotot, de a demokrata Truman ezt nem tette meg, sem pedig utóda, a republikánus Dwight D. Eisenhower.

Az alkotmány szerint ugyanis a "Habeas corpus" csak forradalom vagy invázió esetén függeszthető fel. De Hoover elégnek tartotta volna hozzá az invázió veszélyét és az amerikai csapatok megtámadását az általuk elfoglalt területeken. Mindez abból a dossziéból derül ki, amelynek nemrég feloldották a titkosságát Washingtonban. Nevek nem kerültek nyilvánosságra, de annyi bizonyossá vált, hogy a 12 ezer embernek csupán 3 százaléka nem amerikai állampolgár.

Hoover már 1946-ban engedélyt  kért azoknak az amerikaiaknak a letartóztatására, akik konfliktus esetén veszélyt jelenthettek volna. 1948-ban az akkori igazságügy-miniszter, Tom Clark jóváhagyásával listát is készített róluk. Terve szerint akkor még - egy később meghatározott idő elteltével - a fogvatartottak panasszal élhettek volna, de csak különleges bíróságok előtt, amelyek egy bíróból és két, minden gyanú felett álló állampolgárból álltak volna.

Precedensként Hoover egy 1920-as esetre hivatkozott, amikor több ezer anarchistát, radikálist és kommunistát tartóztattak le és internáltak az első "vörös veszély" ürügyén.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár