Politikai szakadást hozhat a spanyol himnusz új szövege

A spanyol himnusz zenéje az 1761-ből származó Királyi induló (Marcha Real), szerzője ismeretlen. II. Izabella uralkodása alatt vált Spanyolország hivatalos himnuszává. Korábbi szövegét, José María Pemán versét, amelyre még a múlt század 30-as éveiben adta áldását Francisco Franco jobboldali diktátor, 1978 óta tilos énekelni. Az abban az évben elfogadott demokratikus alkotmány ugyanis csak a zenét hagyta jóvá, a szöveget nem.

A mű ettől kezdve csak zenekari változatban `élt` - hasonlóan az NDK himnuszához, amelyet Erich Honecker hatalomra jutásának éve (1971) után fosztottak meg szövegétől. A keletnémet himnusz záró soraiban ugyanis a `Németország, egységes hazánk` kifejezés szerepelt. Keletkezésekor, 1949-ben mind Kelet-, mind Nyugat-Németországban szinte mindenki bizonyosra vette, hogy a német állam és nemzet egysége pár év után helyre fog állni. A 70-es évek elején, az NDK és az NSZK kölcsönös elismerése és ENSZ-felvétele nyomán viszont már tudni lehetett, hogy a megosztottság hosszabb távú lesz.

Aki az új szöveget írta: Paulino Cubero

A spanyolok 30 éven át voltak kénytelenek beletörődni abba a furcsa helyzetbe, hogy ünnepi alkalmakkor, sportversenyeken nem énekelhetik, legföljebb csak dúdolhatják a himnuszukat. Az ötlet az új szöveg írására Alejandro Blancónak, a spanyol olimpiai bizottság elnökének a fejében fogant meg, amikor 2006-ban az FC Liverpool stadionjában, a híres Anfield Roadon megtekintett egy labdarúgó mérkőzést. Mély benyomást tett rá az a mód, ahogyan 40 ezer helyi szurkoló énekelte teli torokból a You'll never walk alone-t, a Liverpool "himnuszát".

A tavaly kiírt pályázatra több mint 2000 pályamű érkezett. Közülük egy amatőr költő, az 52 éves Paulino Cubero négyszer négysoros alkotását nyilvánította győztesnek a zsűri, amelyben irodalmár, zenetudós, történész és zeneszerző mellett egy atléta is helyet kapott. Ahhoz, hogy Cubero verse tényleg a himnusz szövegévé váljon, első lépésben 500 ezer támogató aláírásra van szükség. Ha ez megvan, akkor kerülhet a szöveg a madridi parlament elé hivatalos jóváhagyásra.

Már a pályázat kiírásakor sokan úgy vélték, hogy a vállalkozást nem koronázhatja siker. Hogyan is lehetne a himnusznak olyan szöveget adni, amely megfelel a részben saját nyelvvel és kultúrával büszkélkedő valamennyi régiónak, köztük azoknak is, amelyek hideglelést kapnak a "nemzeti identitás" hangoztatásától? - tették föl sokan a kérdést. A szkeptikusok jóslatát megerősítik az első reagálások. A Cubero-vers kezdő sora - Viva Espana, azaz éljen Spanyolország - a Franco-diktatúra alatti változat nyitó sorával azonos. Emiatt főként a politikai baloldalon kelthet ellenszenvet, és aligha arat tetszést Baszkföld és Katalónia szeparatistáinak körében.

A második strófa első sora (Szeresd a hazát) a kívülállók fülében ártatlanul csenghet, ám sok spanyol számára megint csak a jobboldali diktatúra évtizedeit idézi. Nevezetesen Franco tábornoknak azt a rögeszméjét, hogy Spanyolország egységes nemzetállam, amely vasszigorral fojtja el a függetlenségre törekvő katalánok, baszkok és mások vágyait. Igaz, a kezdő strófa mintegy elismeri az ország sokszínűségét, amikor arról szól, hogy "énekeljünk együtt, különféle hangon, egy szívből". Ám a politikai pártok első reagálása távolról sem biztató.

"Ez a szöveg bűzlik" - jelentette ki Gaspar Llamazares. Az Egyesült Baloldal vezetője úgy véli, hogy a strófák a Franco-diktatúrára emlékeztetnek, amikor a nemzeti jelképekről a politikai jobboldal jutott az emberek eszébe. Ugyanakkor a spanyol konzervatívok sem igazán lelkesednek az új szöveg hallatán. Az ellenzéki Néppárt vezére, Mariano Rajoy azonban jobbnak látta, ha nyilvánosan egyelőre nem foglal állást a versről.

Első hallásra meglepően józanul nyilatkozott a madridi parlamentben is jelen lévő katalán szeparatisták pártjának szóvivője. Joan Tarda nem minősítette a költeményt, ám leszögezte: ésszerű dolog, hogy a spanyol nemzet himnuszának is legyen szövege. "Éppen úgy, ahogyan a mi katalán nemzetünknek is van saját himnusza" - tette hozzá, az Els Segadors című dalra utalva. Ez utóbbi azonban arra buzdítja Katalónia népét, hogy "sarlóval aprítsa" a spanyol betolakodókat. Tarda pragmatizmusának valódi oka inkább abban rejlik, hogy a spanyol himnusszal mintegy felértékelődik a katalánoké. Immár mindkét nemzetnek (a 2005-ben Madriddal kialkudott új autonóm alkotmány nemzetként definiálja a katalánokat) saját himnusza van, tehát egyenrangúak. Innen pedig már csak egy lépés a barcelonai szeparatisták követelése: a kiválás a spanyol államból.

A spanyoloktól nyelvileg is igen távol eső baszkok helyzete közismert: az ETA nevű szervezet évtizedek óta vív fegyveres harcot Baszkföld önállóságáért. Újabban azonban mozgolódnak az andalúzok és a galíciaiak is. Az előbbiek a helyi alkotmány átírásakor bevezették a "nemzeti realitást" mint közigazgatási fogalmat (az autonóm régió helyett). Az utóbbiak pedig tavaly óta ádáz harcot vívnak saját alkotmányuk átírásáért. A cél a galiciai "nemzet" fogalmának bevezetése, a spanyol és a galiciai nyelvjárás (gallego) egyenrangú használata, valamint 21 milliárd euró kicsikarása Madridtól a megkezdett, ám be nem fejezett beruházásokra (gyorsvasúti vonalak, autópályák).

A legújabb ötlet: az ország északnyugati csücskében fekvő Galiciában állítsák egy órával vissza az időt. Ezáltal Santiago de Compostelában nem a madridival, hanem a lisszabonival (meg a londonival) azonos időt mutatnának az órák.

(Múlt-kor/MTI)