Seress Rezső zeneszerző öngyilkosságot követ el
2004. szeptember 13. 12:06
A világhírűvé lett Szomorú vasárnap és a Szeressük egymást gyerekek című dalok szerzője Budapesten született 1889. november 3-án. Különböző szórakozóhelyeken zongorázott, s számos nagyon népszerű slágert komponált. Legismertebb közülük a világhírűvé lett Szomorú vasárnap, de ismert a Szeressük egymást gyerekek, a Hiába van palotád Budán, a Gyere bodri kutyám, a Fizetek főúr is. A Szomorú vasárnap - szövegírója Jávor László újságíró - valóságos öngyilkossági hullámot váltott ki. Több mint száz nyelvre fordították le, Louis Armstrong, Bing Crosby, Frank Sinatra és Paul Robson is a repertoárján tartotta. Seressből azonban sosem lett gazdag ember, noha a jogdíjakból egy amerikai bankházban 400 ezer dollár gyűlt össze. Úgyszólván ki nem mozdult szeretett Pestjéről, a VII. kerületből, hiába hívták a Carnegie Hallba s más előkelő koncerttermekbe. Mivel nem ismerte a kottát, és igen rosszul zongorázott, nem akart úgymond leégni, ehelyett hozzá jöttek, a Kulacsba, majd a Kis Pipába a világ előkelőségei: a perzsa sah, a walesi herceg, Toscanini és Benjamino Gigli, Steinbeck, Visconti, Klemperer. Otto Klemperer a vendégkönyvben így minősítette Seresst: nem muzsikus - csak zseni. Önkezével vetett véget életének.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A mai napig számos kérdést vett fel Bárdossy László bűnösségének kérdése tegnap
- Mások életéért adta sajátját Salkaházi Sára tegnap
- A bölényvadászatban és az aranymosásban is jeleskedett Buffalo Bill tegnap
- Utasok millióinak az életét könnyítette meg a londoni Metropolitan Railway tegnap
- Hét híres tűzeset a történelemből tegnap
- Rendhagyó audiovizuális fesztivállal várja az érdeklődőket a Magyar Zene Háza tegnap
- A buják betegségének tartották és üldözték a leprásokat a középkorban tegnap
- Regényeivel vette fel a harcot a fasizmus terjedése ellen Karel Čapek 2025.01.09.