A törökök helyett a 15 éves háború pusztított az Alföldön

A beszámoló keretében az elismert régész eredeti, 17. századi tárgyakat is megmutatott az érdeklődőknek. Ezekkel az alkotásokkal eddig még nem találkozhatott a nagyközönség, ugyanis a múlt lenyomataiként a tavaly nyári vásárhelyi ásatások idején kerültek elő. Ezek közt vannak olyan, a törökkori Vásárhely mindennapjait érzékeltető tárgyak, mint a híres háromlábú edény vagy a korabeli kávézási szokásokra utaló ivópohár, illetve egy több százéves pipa.

Bokorné előadásában vázolta, hogy a 17. században miként érett igazi várossá Hódmezővásárhely. A középkorban ugyanis e térségben nagyjából kétkilométerenként volt egy apró falu. Vásárhely környékén a régészek és a helytörténészek 15 úgynevezett templomos helyről tudnak, ami azt mutatja, hogy körülbelül ennyi templom lehetett itt, vagyis közel 150 egészen kicsi falvacska élt egymás mellett.

A 17. század nem pusztán a török kor miatt izgalmas és érdekes - tette hozzá a szakember -, hanem azért is, mert ekkor szűnt meg a korábbi aprófalvas világ a környéken. A történész szerint ezek a régebbi történeti felfogással ellentétben nem a törökök pusztítása miatt, hanem inkább a véres 15 éves háború okozta bizonytalanság miatt kezdtek hanyatlani. Szintén a korszak érdekessége, hogy akkoriban Vásárhelytől egészen Gyuláig lehetett hajózni dereglyén a Kistó-éren keresztül, sőt a településnek önálló gabonakikötője is volt.

Bokorné Nagy Katalin a török kori Vásárhely legjobb ismerője. 1977-ben a helyi autóbusz-állomás területén végzett alapos feltáró munkát, majd a 80-as évek végén a református ótemplom környékén talált a 17-18. századi mezőváros hétköznapjait jellemző értékes leletegyüttest.

(Múlt-kor/MTI)