Csődöt mondott az egyház az ausztrál bennszülöttekkel

A Milánói Egyetem doktorandusza, Stefano Girola tanulmányában a katolikus vezetők bennszülöttekkel kapcsolatos, 1885-1967 közötti nézeteire volt kíváncsi. A kutatás során Girola végigkutatta a kontinens katolikus levéltárait és magángyűjteményeit, illetve elolvasta a Vatikánnal váltott leveleket, a püspökök naplóit és a velük készített interjúkat is.

Elmondása szerint azért fókuszált az egyházi vezetésre, mert alsóbb szinteken mindig voltak olyan apácák és misszionáriusok, akiket ténylegesen érdekelt az abók sorsa, és megpróbáltak a politikusoknál is fellépni érdekükben.

A tanulmány szerint a korai katolikus hierarchia a szociális irányelvek hiánya és a társadalmi igazságtalanságokat munkával orvosolandó elképzelések miatt mondott csődöt. Girola szerint a kutatás során vizsgált 25-30 püspök beszédei 1885-től kezdődően egytől egyig tele vannak az abók támogatásával, bár az 1960-as évekig ezek csupán szavak maradtak. Szerinte az egyház által az 1920-as években létrehozott, hazai missziósokat támogató alapítvány sem volt sikeres: a pénzt sokszor olyan embereknek utalták el, akiknek semmi köze nem volt a bennszülöttekhez.

A kutató szerint a vezetők valójában arra törekedtek, hogy minél több templom épüljön a fehér bevándorlóknak, és minél hatékonyabban működjön a katolikus oktatási rendszer. "A püspököknek később már ideje sem volt a kérdésre, hiszen az 1930-50-es években a kommunisták megjelenése miatt aggódtak" - írta Girola.