2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A királyi udvar is támogatta Szent Erzsébet kultuszát

2007. november 20. 11:00

Erzsébetek az Anjou-udvarban

Erzsébet népszerűségét jól mutatja, hogy a közép-európai dinasztiák előszeretettel nevezték el gyermekeiket az Árpád-házi szentről. A lengyel Piast Erzsébet 1320-ban kötött házasságot Károly Róberttel, míg I. (Nagy) Lajos felesége, a bosnyák házból származó Kotromanic leány szintén az Erzsébet nevet viselte. Az Anjou-udvarban volt még egy harmadik Erzsébet is, aki Lajos király testvérének, István herceg és Bajor Lajos német-római császár leányának, Margitnak a házasságából született, valamikor 1353 körül.

A triptichon

Piast Erzsébet férje halála után jelentős szerepet vállalt az ország kormányzatában. Ide sorolható két, a politikai célokat sem nélkülöző zarándoklata. 1343-ban Itáliába ment, hogy András herceg nápolyi királlyá koronázását személyes jelenlétével és a magával vitt irdatlan mennyiségű nemesfémmel elősegítse. Az ügy előmozdítása érdekében Rómába is elzarándokolt. Küküllei János rendkívül élénk beszámolója kitért a királyné gazdag adományaira is.

A szerző információit látszik alátámasztani a Szent Péter-bazilika 1361-es jegyzéke. A leltár szerint Erzsébet a nagyobb oltárnak egy olyan liturgikus textíliát adott, melyen Szűz Márián, Szent Péteren és Pálon kívül hat magyar, illetve Anjoukhoz köthető szentet ábrázoltak. Szent István, Szent Imre, valószínűleg Toulouse-i Szent Lajos, Szent László, Boldog Margit mellett Szent Erzsébet is köztük volt. A dél-itáliai úttal hozható összefüggésbe azt a triptichon, amely napjainkban egy floridai gyűjteményt gazdagít.

A kép közepén a Madonna trónusa mellett egy pár térdel és imádkozva tekintenek fel a Szűz Mária ölében ülő, feléjük élénk mozdulattal forduló Gyermekre. A jobb oldalt a rózsát tartó Szent Erzsébet néz a donátorokra, a bal oldalról pedig Szent Domonkos tesz ugyanígy. A világi alakok valószínűleg Erzsébet királynét és fiát, András herceget jelenítették meg.

A királyné 1357-ben újabb zarándokútra vállakozott, amelynek célja a népszerű kegyhely, Aachen volt. Az útitársak között helyet foglalt IV. Károly német-római császár és hitvese. A májusi peregrináció során Marburgot is érintették. Itt május 21-én ünnepélyes körmenetet tartottak, melynek során Szent Erzsébet aranyból és ezüstből készült, drágakövekkel ékesített ereklyetartóját körbevitték a városban. IV. Károly ekkor részesítette kiváltságban a marburgi ispotályt. (A császár egyébként Erzsébet tiszteltére nevezte el a következő évben megszületett leányát.) Ismerve Erzsébet királyné mecénási tevékenységét, minden bizonnyal gazdag adományokkal látta el névadó szentjének marburgi sírját, igaz, erről a források nem számolnak be.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár