Talajvíz veszélyezteti a monumentális egyiptomi templomot
2007. november 15. 10:00
3400 évvel ezelőtt a Nílus nyugati partján, a Királyok Völgye közelében állt III. Amenhotep fáraó lenyűgöző temploma, amelynek romjait csak nemrég fedezték fel újra.
Korábban
Örmény régésznő kutatja a Millió Évek Házát
A lelőhely mintegy 73 szobrot rejt, amelyek az i.e. 14. században élt fáraó templomát díszítették és védelmezték. A 38 évig békében és gazdagságban uralkodó III. Amenhotep által építtetett `Millió Évek Háza` az akkori világ legnagyszerűbb templomegyüttese volt, de a földrengéseknek, tűzvészeknek és áradásoknak nem tudott ellenállni, köveit pedig utódai hordták szét saját templomaik építéséhez. Ma a romok teljesen elhagyatottan állnak a természet rombolásának kitéve. Az elhagyatott szobrok és maradványok ügyét most Hourig Sourouzian örmény régésznő karolta fel.
Sourouzian 1998-ban meggyőzte a World Monuments Fund (WMF) műemlékvédő világszervezetet, hogy a romokat vegyék fel a legveszélyeztetettebb műemlékek 100-as listájára, és támogassák a földfelszínen lévő töredékek megőrzését. A munka során azonban kiderült, hogy a föld mélye még több kincset rejt. 2000-re elfogyott a pénz és abba kellett hagyni a munkát, Sourouzian ekkor Párizsban előadást tartott a témáról, és egy gazdag francia hölgy felajánlotta anyagi segítségét az ásatások folytatására. Egy év múlva, miután a régészcsoport a felszínre hozta az első szobrokat, a régészek számára is világossá vált, micsoda kincsek rejtőznek még a föld mélyén.
Az ásatás során előkerült szobrok a mérnöki tudomány és művészet olyan magaslatairól tanúskodnak, amelyek egykor még a hatalmas karnaki és luxori templomokat is elhomályosították. "Az örökkévalóság erődje" fehér homokkőből épült, padlóját ezüst borította, kapui pedig electrumból, az arany és az ezüst természetes ötvözetéből, készültek.
Az egykor élénk színekben pompázó 15 méteres kolosszusok a templom kapuját őrizték, és az akkoriban csak pár száz méterrel arrébb folyó Nílus felé néztek. A templom nagy része ledőlt és szétmállott, de a méltóságteljes szobrok megmaradtak. Az i.e. 27-es földrengés aztán olyan repedést okozott az egyik szobron, amely különös hangot hallatott, amikor a reggeli nap rásütött. Pauszaniasz "Görögország leírása" című útikönyvében az elszakadt lant vagy hárfa húrjának pengéséhez hasonlította ezt a hangot, amely az ókorban turisztikai látványossággá tette III. Amenhotep templomának környékét. Még Hadrianus, római császár is ellátogatott ide i.sz. 130-ban. A 199-ben végzett helyreállítási munkák során azonban gondatlanság miatt megszűnt ez a különleges hang.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/460e792abeb8e64d7cac3861fb344f11.jpg)
- A katolikus hit védelmezőjéből vált az önálló anglikán egyház fejévé VIII. Henrik tegnap
- Még a föld is megnyílt a Komáromot elpusztító földrengés következtében tegnap
- A Tisza család nemzedékeit bemutató kiállítással várja a látogatókat a megújult geszti kastély tegnap
- Soha nem érezte magát bűnösnek a szarajevói merénylő tegnap
- Béremelésért és árcsökkentésért tüntettek a poznani munkások 1956-ban tegnap
- Folytatódnak a mohácsi csata helyszínének régészeti feltárásai tegnap
- Az ártatlanul elítélt '56-os mártírra, Brusznyai Árpádra emlékeztek tegnap
- Erdélyi színháztörténet egy felvonásban tegnap