2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A szovjet nagykövettel szövetkezett Kissinger

2007. november 14. 12:00

Henry A. Kissinger és Anatolij Dobrinyin 1972-ben összefogtak, hogy eltitkolják az amerikai külügyminisztérium előtt a szovjetek és Nixon között folyó titkos megbeszéléseket.

1972 februárjában, a közeledő moszkvai csúcstalálkozó előtt Kissinger és Dobrinyin találkozott egymással, még mielőtt sor került volna a szovjet nagykövet és William Rogers, amerikai külügyminiszter közötti találkozóra. Visszaemlékezéseiben Dobrinyin így írta le a megbeszélést: `érdekes helyzet, amikor az elnök tanácsadója titokban arról tájékoztatja egy idegen állam nagykövetét, hogy saját külügyminisztériuma mit tud, és mit nem tud.`

A jegyzet igazi érdekesség, hiszen először jelent meg hasonló feljegyzés az orosz-amerikai együttműködés történetéről. 2007. október 22-én a Külügyminisztérium történeti hivatala `Az enyhülés évei 1969-1972` címmel jelentette meg a szovjet-amerikai kapcsolatokra vonatkozó dokumentumokat. A David C. Geyer és Douglas E. Selvage ltal összeállított mű 380 dokumentumot tartalmaz, valamint bemutatja Dobrinyint, Kissingert és a találkozóik aktáit.

Titokban szervezkedtek

A dokumentumok között szerepelnek Kissinger már korábban nyilvánosságra hozott feljegyzései, valamint a Dobrinyin és Kissinger, illetve Nixon elnök közötti megbeszélések eddig titkos leírásai. Ezzel párhuzamosan az orosz külügyminisztérium is kiadta a dokumentumok orosz nyelvű változatát, és már tervezik az 1972-1976 közötti időszak feldolgozását is.

A kiadás jelentőségét az adja, hogy az orosz külügyminisztérium egyedülálló hozzáférést biztosított az eddig titkosított aktákhoz. Az együttműködés egy levéllel kezdődött, amelyet Colin Powell korábbi külügyminiszter írt Igor Ivanov orosz külügyminiszterhez, és közös munkát javasolt a szovjet-amerikai enyhülés korszakának feldolgozásában. A sikeres együttműködés létrehozásában nagy szerepet játszottak a témával foglalkozó történészek, különösen James Hershberg a George Washington Egyetemről, és Vlagyiszlav Zubok a Temple Egyetem munkatársa. A munka Marc J. Susser történész, és Pjotr V. Sztegni, Alekszandr Csurillin és Konsztantyin A. Provalov irányításával folyt.

Az orosz külügyminisztérium több aktához biztosított hozzáférést, mint amennyit fel lehetett használni, de a kiadásban szerepelnek a kiadatlan dokumentumok részletes magyarázatai is. Az oroszul tudó kutatók számára érdekes lehet, hogy a nyilvánosságra hozott dokumentumok másolatait megtalálhatják az Egyesült Államok Nemzeti Levéltárában, illetve nemsokára az orosz külügyminisztérium archívumában is.

A dokumentumok attól válnak igazán jelentőssé, hogy azokból össze lehet hasonlítani Kissinger és Dobrinyin feljegyzéseit a találkozókról, illetve voltak olyan megbeszélések, amelyekről csak Dobrinyin készített emlékeztetőket. Dobrinyin leírásai gyakran részletesebbek, nem csupán a tartalomra és a légkörre terjednek ki (ahogy Kissingernél sokszor előfordul), hanem Kissinger kényes belpolitikai ügyekre vonatkozó megjegyzéseit is tartalmazzák. Dobrinyinnek ugyanis kötelessége volt minden találkozóját dokumentálni, és szovjet felettesei a lehető legalaposabb leírást követelték.

Ezzel ellentétben Kissinger csaknem napi kapcsolatban állt Nixonnal, és szóban tájékoztatta őt a fejleményekről. Ahogy a problémák száma nőtt, egyre kevesebb ideje maradt a találkozók részletes leírására. Például 1972 áprilisában-májusában, amikor Észak-Vietnám óriási támadásba kezdett, és a szovjet-amerikai csúcs a küszöbön állt, csak Dobrinyin készített feljegyzéseket a megbeszélésekről. A nyilvánosságra hozott dokumentumok lehetővé teszik az enyhülés időszakának árnyaltabb megközelítését.

A Nemzetbiztonsági Levéltár weboldalán a következő dokumentumok olvashatók:

  • Dobrinyin első személyes találkozója Kissingerrel
  • Kissinger 1970. szeptemberi tiltakozása a szovjet tengeralattjáró-támaszpont ellen a kubai Cienfuegosnál
  • Nixon sikertelen kísérlete, hogy lebeszélje a szovjet vezetőket Edmund Muskie, demokrata párti elnökjelölttel való találkozásról
  • Dobrinyin első reakciói arra, hogy Peking és Washington "ki akarják aknázni az amerikai-kínai kapcsolatokat, hogy nyomást gyakoroljanak ránk", miután kiderült, hogy 1971. júliusában Kissinger titokban látogatást tett Kínába
  • Kissinger közlései Dobrinyinnak, hogy mit szabad és mit nem szabad említenie az amerikai külügyminiszternek azokról a megbeszélésekről, amelyeket csak Nixon és Kissinger folytatott a szovjetekkel
  • A Fehér Ház és a szovjetek első reakciói Észak-Vietnám 1972-es tavaszi offenzívájával kapcsolatban
  • Dobrinyin téves megítélése arról, hogy egy sikeres csúcstalálkozó visszatartja Nixon egy Hanoi elleni támadástól

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár