2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Modern viselkedést feltételeznek a legrégibb ékszerek

2007. november 6. 09:00

A Homo sapiens már 80 ezer évvel ezelőtt "modernül viselkedett" Észak-Afrikában, azaz kétszer korábban, mint korábban feltételezték - állítja Abdel-Dzsalíl Buzuggar marokkói őstörténet-kutató.

A 40 éves régész Nick Bartonnal, az Oxfordi Egyetem kutatójával együtt vezette azt a feltárást, amelynek során nemrégiben megtalálták `a világ legrégebbi ékszerét`, egy 14 lyukas kagylót Marokkó keleti részén. `Semmi sem indokolja immár, hogy archaikusnak nevezzük a 50 ezer évvel ezelőtt élt népeket, éppen ellenkezőleg, modernül viselkedtek` - bizonygatja az Észak-Afrikában és a Szaharában élt ősi nép, az ateri szakértője. (A nép az algériai Bir el-Ater településről kapta a nevét).

"Az ateriek már használtak jelképeket. Ez azt jelenti, hogy a szükségleteik meghaladták a vadászatot, a halászatot és a létfenntartást. Kagylókat kerestek, hogy felékesítsék vele magukat: ezért lyukasztották ki és festették be őket vörös okkerrel"
- mondja a rabati régészeti kutató intézet munkatársa. Egy marokkói-brit csoport 2003-ban találta meg a Taforalthoz közeli Galambok barlangjában az első átfúrt, 3 centiméteres Nassarius gibbossulus nevű kagylót, majd később tizenhárom másikat is felfedeztek. Brit és ausztráliai laboratóriumokban négy különböző módszerrel elvégzett vizsgálat azt állapította meg, hogy a kagylók 82500 évesek.

Hasonló nyakláncot találtak néhány éve Dél-Afrikában is, ennek a kora viszont "mindössze" 75 ezer év volt. A Földközi-tengertől 50 kilométerre, 750 méteres magasságban található Galambok barlangjának belső elrendezése alapján feltételezhető, hogy a lakók az üreg hátsó részében aludtak, középen volt a tűzhely, és a bejárat közelében fúrták ki a kagylókat, ott elegendő volt a fény.

"Azoknak, akik ezt a fajta kagylót gyűjtötték, előbb utasításokat kellett kapniuk. Ebből vontuk le azt a következtetést, hogy a csoportnak igen fejlett nyelve és kommunikációs rendszere volt" - mondja a kutató. Ezen túl "egy népnek, amely kagylókat gyűjt, kilyukasztja, kiszínezi és viseli őket, vitathatatlanul volt azonosságtudata" - teszi hozzá.

A Marokkóban dolgozó csoport szerint az ékszert nyakláncként vagy karperecként viselték, miután kopás nyomai láthatók rajta. "Azon túl, hogy ékítményként használták, igen bonyolult társadalmi szervezettségre is utal" - hangsúlyozza Abdel-Dzsalíl Buzuggar. A washingtoni Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában júniusban publikált felfedezés másik jelentősége, hogy ez a lelet 40 ezer évvel idősebb az Európában talált legrégebbi ékszereknél.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár