Egyetlen helyről származik a Homo sapiens

A tudósok többsége eddig is egyetértett abban, hogy a modern ember, a Homo sapiens mintegy 50 ezer éve Afrikából kiindulva terjedt el a Földön és viszonylag gyorsan kőkorszaki kultúrákat hozott létre Európában, Ázsiában és Ausztráliában. Egy kisebbség azonban koponyaadatok elemzéséből arra a következtetésre jutott, hogy különböző emberi közösségek különböző területeken egymástól függetlenül alakultak ki, majd vegyültek egymással.

A genetikai bizonyítékok eddig is cáfolni látszottak az utóbbi elméletet. A brit kutatók legutóbbi vizsgálata a világ különböző akadémiai antropológiai gyűjteményeiben található több mint hatezer koponya mérésével ismét alátámasztotta az egyetlen afrikai bölcső elméletét. Andrea Manica, a Cambridge Egyetem kutatója a Nature című tudományos folyóiratnak írt beszámolójában leszögezte, hogy az ember egyetlen, a Szaharától délre fekvő területről származik. A megvizsgált koponyák mérete és formája közti eltérés ugyanis annál nagyobb volt, minél messzebb találták azokat Afrikától, és ugyanez a helyzet a DNS-mintákkal is.

Ez azt bizonyítja, hogy míg az eredeti afrikai emberi populáció stabil és változatos volt, csak igen kevesen jutottak el különböző hullámokban Afrikán kívülre, ez számos "szűk keresztmetszetet" hozott létre, csökkentve a sokféleséget. A legnagyobb változatosság Afrika délkeleti részén mutatkozott, amelyet általánosan az emberiség bölcsőjének tekintenek.

A cambridge-i kutatók szerint más korai emberfajokkal, így a Neander-völgyi emberrel való kereszteződésre vagy nem került sor, vagy ha igen, az csak jelentéktelen volt. Ez ellentétben áll nemrég elhangzott más feltételezésekkel, amelyek szerint az ilyen hibridek elég gyakoriak lehettek. "Nem állítjuk, hogy a Homo sapiens soha nem párosodott más korai emberfajokkal, így a Neander-völgyivel, de azt leszögezhetem, hogy bármi is született az ilyen találkozásból, az nem hatott vissza a népességre" - hangsúlyozta Manica a Reutersnek nyilatkozva.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)