Brezsnyev kitartásra buzdította Nixont

Moszkva először igen kis jelentőséget tulajdonított a Watergate-ügynek, ám ahogy a botrány egyre jobban erősödött, a Politbüróban komoly aggályok merültek fel, hogy az árthat a szovjet-amerikai kapcsolatoknak is - derül ki az iratokból. Anatolij Dobrinyin nagykövetet ezért hamarosan arra utasították, hogy azonnal találkozzon titokban az amerikai elnökkel, hogy tolmácsolja neki Brezsnyev támogatását.

Dobrinyin feljegyzései szerint Brezsnyev azt üzente az amerikai vezetőnek, hogy "minden bizonnyal sokan vannak, akik szerint nem bírja a nyomást és megtörik, ám önnek nem lehet szándékában megadni nekik ezt az elégtételt".

Válaszában Nixon lassan és megfontoltan válaszolt, ugyanis szerinte "az összes külföldi, és szövetséges vezető közül egyedül az ő (azaz Brezsnyev) szavai tartják benne a lelket" - írta a nagykövet. Nixon egészen odáig ment az ügyben, hogy 1974-re egy találkozót szervezett Brezsnyevvel Moszkvába, ám ekkorra már meg voltak számolva Fehér Házban töltött napjai, és augusztusban le is mondott.

Az egyedülálló kapcsolat kezdetei 1969-re nyúlnak vissza, amikor a nagykövet arról számolt be feletteseinek, hogy az amerikai elnök a konfrontáció helyett inkább a békés megoldások híve lenne. Bár Dobrinyin szerint a fennálló ellentéteket Nixon sem hidalhatta át teljesen, táviratában mégis annak a meggyőződésének adott hangot, hogy bár az elnök is az amerikai érdekek kiharcolásának híve, a kompromisszumképes ügyekben mégis lehetőség lesz vele tárgyalni.

David Geyer, az iratokkal foglalkozó amerikai történész szerint a most bemutatott dokumentumok egy példátlan hidegháborús kapcsolatot érzékeltetnek, és a másik szuperhatalom szemszögéből biztosítanak egyedülálló bepillantást az amerikai belpolitikai helyzetbe.