2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Eladhatóvá válhatnak a francia múzeumok kincsei

2007. október 30. 09:00

A történelemben első alkalommal fordulhat elő, hogy a francia múzeumok áruba bocsátják a rájuk bízott kincseket. A vita hónapok óta érlelődik.

Christine Albanel művelődésügyi miniszter a múlt héten számolt be egy olyan bizottság létrehozásáról, amely "gondolkodik annak lehetőségén, hogy elidegenítsenek a közgyűjtményekben található műveket". A misszió irányítója Jacques Rigaud, aki jól ismeri a múzeumok világát, és 2008 elejére készíti el a jelentést.

Az "elidegeníthetőség" szinte tabunak tekintett szava így elhangzott a múzeumok világában, sőt Jean-Francois Mancel UMP-képviselő, az elnöki többség pártjának tagja nemrég törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja az lenne, hogy "lehetővé tegye a múzeumok birtokában lévő egyes műalkotások forgalmazását".

Nicolas Sarkozy köztársasági elnök augusztusban a kulturális miniszterhez írott levelében megjegyezte: a bizottságot megfontolásaiban annak kell vezetnie, hogy "természetesen nem szabad veszélyeztetni a nemzet birtokában lévő kincseket, hanem ellenkezőleg, növelni kell értéküket." A 2002-es múzeumi törvény szerint csak azt a műalkotást adhatja el a múzeum, amelyet előzőleg leértékel. A leértékelés egy miniszteri bizottság dolga lenne - de a bizottság elé eddig egyetlen ügyet sem terjesztettek.

A téma megosztja a szakértőket, különös tekintettel a Louvre Abu Dzabiban tervezett fiókmúzeuma körül kirobbant vitára. Jean-Pierre Cuzin, a Louvre festményeinek volt felügyelője szerint "katasztrofális lenne" lemondani a műkincsek eladásának tilalmáról. "A múzeum nem vállalkozás" - hangoztatja Cuzin, hozzáfűzve a következő "józan megfontolást": "vagy másodrendű műveket adnak el, és akkor kicsi lesz a bevétel, vagy jelentős alkotásokat, amivel komoly pénzre tesznek szert, viszont akkor nem lesz múzeum."

További probléma az, hogy mint egy múzeumi vezető megjegyezte, a művek értékelése minden évtizedben megváltozik. Thomas Grenon, a múzeumok országos szervezetének vezetője viszont úgy vélekedik, hogy amennyiben egyes darabok eladása nem szegényíti a gyűjteményeket, akkor ez lehetővé teheti a múzeumok számára a nehéz idők átvészelését. "A művészettörténetben gyakoriak az ilyen radikális változások, ez óvatosságra int" - jelentette ki Grenon.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár