2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Izotópokkal gyilkoltak az amerikai kémek

2007. október 26. 11:00

Az Egyesült Államok a hidegháború idején komolyan megfontolta azt a lehetőséget, hogy radioaktív anyagok felhasználásával likvidálja az ellenség katonai vagy civil vezetőit.

A hidegháború máig elhallgatott oldala

A témával foglalkozó hadtörténészek úgy nyilatkoztak, hogy még soha nem sikerült bizonyítékot találni ilyenfajta fegyverek kutatására. A módszer azonban egyáltalán nem ismeretlen: gy évvel ezelőtt a polónium-210-es radioaktív izotópja végzett Alekszandr Litvinyenkóval, a Kreml politikáját bíráló exkémmel.

Az AP 1995-ben kérte a radiológiai hadviselésre vonatkozó akták titkosításának feloldását, amelyre azonban csak nemrégiben került sor. Az anyagot a kormány kemény cenzúrának vetette alá: a szövegből eltávolítottak minden olyan adatot és részletet, amely a radiológiai hadviselésben használható hatóanyagokra utalt volna. A cenzúrázás ténye azt az aggodalmat tükrözi, hogy a radioaktív anyagok fegyverként való alkalmazása egyáltalán nem vesztett jelentőségéből. Sokan úgy gondolják, hogy a terroristák is szívesen felhasználnák amerikai célpontok ellen.

Az aktákból nem derül ki, hogy az Egyesült Államok használt vagy kifejlesztett volna radiológiai fegyvereket magas rangú személyek likvidálására. Arról sem maradtak pontos információk, meddig jutott a projekt megvalósítása. Egy 1948 decemberéből származó feljegyzésben utalnak erre, de az 1949-ben íródott jelentések nagy részét a cenzorok eltávolították. A radiologiai hadviselés 1954 körül már a háttérbe szorult, mert a Védelmi Minisztérium több lehetőséget látott az atomfegyverek fejlesztésében. Nem tudni, hogy a projekt átkerült-e egy másik ügynökséghez, pl. a CIA-hoz, amely alig egy évvel a projekt megkezdése előtt alakult.

A negyvenes évek második fele egyébként is viharos időszak volt a nemzetközi politika történetében: 1949 augusztusában a Szovjetunió sikeres atomtesztet hajtott végre, néhány hónappal később pedig Mao Ce-tung megalapította a kommunista Kínát. Az amerikai tudósok már a második világháború idején kifejlesztették az atombombát, és felismerték, hogy a gyártás során használt vagy keletkezett radioaktív anyagok halálos lehetőségeket rejtenek. A kormány 1945-ös jelentésében az áll, hogy az urániummal működő atomreaktorból származó radioaktív hasadási termékek "különösen veszélyes mérges gázokként" is alkalmazhatók.

Egy 1948. december 16-i, szigorúan titkos feljegyzésben olyan programot is megemlítettek, amelyben a radioaktív anyagok katonai felhasználását igyekeztek feltérképezni. Ebben az "egyének és kisebb csoportok elleni merényletek" csak másodlagos szerepet kaptak.

A legfontosabb témák a következők voltak: "Lakott vagy másként kényes területek megfertőzése hosszabb időre"; Radioaktív anyaggal dúsított robbanóanyagok készítése "egyidejű fizikai és radioaktív megsemmisítésre"; Légi és szárazföldi fegyverek kifejlesztése, amelyek elpusztítanák az evakuált területeket használhatatlanná téve őket az ellenséges erők számára.

1950. december 31-ig az elsődleges cél az első két kategóriába tartozó fegyverek kifejlesztése volt. A 4. kategóriába az "egyének elleni támadást" sorolták olyan radioaktív hatóanyagok felhasználásával, amelyek ellen "nincs gyógymód." "Az ebbe a típusba tartozó fegyvereket titkos ügynökök vagy felforgató elemek használnák fel fontos személyek ellen, pl. civil vagy katonai vezetők megbeszélésein."

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár