Dossziéval nyomozták ki Nagy Imre sírját
2007. október 26. 15:00
Lassan húsz éve annak, hogy egy titkos állambiztonsági parancs nyomán elkezdődött Nagy Imre és mártírtársai sírjának felkutatása. A feladattal Pajcsics Józsefet, a BM vizsgálati osztályának helyettes vezetőjét bízták meg - derül ki a Múlt-kor második évadának nyolcadik adásából.
Korábban
Harminc évvel Nagy Imre és mártírtársainak kivégzése után, 1988 júniusában a Belügyminisztérium akkori vezetése úgy döntött: felkutatják a forradalom mártírjainak sírhelyét. A szigorúan titkos nyomozást, egy Pajcsics József nevű ezredesre bízták, aki az akció részleteiről senkinek sem beszélhetett.
Pajcsics József, ma nyugállományú tábornokként a következőképp emlékezik: "Bejutottam a szigorúan titkos Állambiztonsági Irattárba, annak egy külön páncéltermében voltak az iratok és kirakták elém az egész Nagy Imre aktát. Nagyon izgalmas pillanat volt számomra, hogy ezekkel szembesülhettem, főleg azok után, hogy láttam, hogy évek óta rajtam kívül ezt föl nem nyitotta senki." Az aktában lévő jelentések egyetlen példányban készültek és kézzel írták. Az egykori állambiztonságnál ugyanis az volt a hagyomány, hogy a legtitkosabb ügyek leírásába még az egyébként megbízható gépírókat sem vonták be.
A dosszié irataiból kiderült: Nagy Imrét Bórbíró Piroska néven, Maléter Pált és Gimes Miklóst pedig Naszladi Péter fedőnév alatt temették el közös sírba. Pajcsics elmondása szerint "volt egy boríték, az volt ráírva, hogy Vida elvtárs engedélyével bontható fel. Ő volt a bíró, aki végül is az ítéletet hozta. Kinyitom a borítékot és látom, hogy a népbírósági tanács átalakult fellebbviteli tanáccsá és szavazással eldöntötték, hogy a kegyelmi kérvény el van utasítva. Ez a jegyzőkönyv volt például ebben a zárt borítékban. Ezt akkor én tudtam felbontani 30 év után először."
A jeltelen sírok felkutatására '89 márciusában került sor. A szakértők, először Nagy Imre miniszterelnök földi maradványait találták meg. A csontok exhumálásánál még a szakértőket is meglepte az a kíméletlen brutalitás, amellyel a kivégzetteket még holtukban is megalázták. Ekkor derült ki ugyanis, hogy a holttesteket arccal a föld felé, zsákba csavarva és drótkötéllel átkötve temették el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap