Náci gyökereit keresi a német szövetségi nyomozóiroda

Ziercke

A német bűnügyi rendőrség történészek segítségét kérte II. világháború utáni történetének kutatásában. Ekkor ugyanis a rendőrség vezetőit egyenesen Hitler rendőrségéből és biztonsági szolgálataiból toborozták - derült rá fény egy nemrégi felmérés kapcsán. Jörg Ziercke, a BKA vezetője most konferenciákat szervezve próbál fényt deríteni a szervezet múltjára.

A múlt hónapban Wiesbadenben tartott egyik ilyen konferencián Ziercke hangsúlyozta, hogy senkire sem akar ujjal mutogatni, a cél inkább annak felkutatása, milyen szerepet játszottak a náci szervezetek tagjai az új rendvédelmi szervek megalakításában, és milyen mértékben sikerült e szervezetek megsemmisítése.

"Még ha a BKA felelősséget is vállal a történelméért, szerepe nem vitatható a jogállam és a demokrácia kialakításában" - mondta Ziercke a konferencián, amelyet egy kiterjedt kutatási projekt fog követni.

A II. világháború után Németország nyugati részének rendőrségébe sok nácit vettek fel. Ennek oka az volt, hogy nem volt elegendő képzett és tapasztalt nem náci személy a feladat ellátására. Németország biztonsági szervezetei közül elsőként a BKA nézett szembe múltjával: a külföldi és hazai hírszerző szolgálatok, a Bundesnachrichtendienst és a Bundesverfassungsschutz egyelőre nem szeretnének azzal szembesülni, hogy szintén sok nácit alkalmaztak megalakulásuk első éveiben.

Az 1951-es alapításakor a BKA esetében mind az 50 vezető tiszt rendelkezett náci múlttal - vagy a németek által megszállt területeken az SS-nél, vagy a Gestapónál (titkosrendőrség) vagy pedig a Harmadik Birodalom bűnügyi rendőrségénél (RKPA) szolgáltak. Kurt Amend az RKPA nyomozója például ugyanezt a tisztséget töltötte be a BKA-nál is. Amend "több ezer ember sorsát pecsételte meg, akiket koncentrációs táborokba hurcoltak vagy különleges törvényszék elé állítottak" - állítja Dieter Schenk, a BKA tisztje. Amend náci múltját soha sem tárták fel. Egy másik példa Bernhard Niggemeyer, a BKA magas rangú tisztje, aki SS-Sturmbannführerként (őrnagy) szolgált. A háború alatt több, kivégzésekért felelős, katonai egység parancsnoka volt.

Néhány esetben a volt náci tisztek egészen az 1960-as évek közepéig a BKA alkalmazásában maradtak. Schenk, aki 2003-ban könyvet írt a BKA náci gyökereiről, meg van győződve arról, hogy a BKA és a Verfassungsschutz (az alkotmányosság védelméért felelős hivatal) történetének feltárásához további történelmi kutatásokra van szükség.