Újraírhatják a termékeny félhold történetét

Az Iránban és környékén végzett ásatások azt sejtetik, hogy valójában itt alakulhattak ki az első városok, amelyek lakói több száz kilométeres körzetben kereskedtek. `Az emberek nem gondolták, hogy ilyen korai időkben ilyen nagy települések jöhettek létre nagy folyók nélkül` - mondta Andrew Lawler, aki a Live Science című tudományos magazinnak az olaszországi Ravennában tartott konferenciáról tudósított.

A beszámolóból kiderül, hogy az ásatások akkor kezdődtek meg, amikor Iránban a helyiek felástak egy Dzsirofttól délre fekvő temetőt, és különböző leletekkel árasztották el a műkincspiacot. A kutatók felfigyeltek a darabokra, és felkutatták a leletek forrását, amelyet azonban a fosztogatók már holdbéli tájjá változtattak. A közelben viszont egy olyan hatalmas város nyomait találták meg, amely egykorú lehet a mezopotámiai Ur városával. "Az itt élő emberek az Indus völgyében lakókkal és a mezopotámiaiakkal kereskedtek, valamint északra és délre is szállítottak árukat" -mondta Lawler.

Carl Lamberg-Karlovsky, a Harvard Egyetem kutatója szerint a lelőhely i.e. 4000-ből származhat, és azt jelzi, hogy Dzsiroft és környéke egy Mezopotámiától függetlenül kialakuló, sokáig fennálló kultúra otthona volt. A szóban forgó terület Irán keleti határától a pakisztáni-iráni határig terjedt, északon az orosz sztyeppék határolták, délen pedig a Perzsa-öbölig és az Arab-félszigetig nyúlt.

Az itt kialakult városok az i.e. 3. évezred folyamán indultak fejlődésnek, amit a sok értékes leletanyag is bizonyít. "Az ezen a területen élők nagy becsben tartották az afganisztáni bányákból származó lápisz lazulit, a pakisztáni vörösrezet, az ezüstöt és az aranyat. Kereskedés útján jutottak hozzá ezekhez az értékes nyersanyagokhoz, amelyeket aztán kézműveseik a saját stílusukban megmunkáltak" - mondta Lawler. A települések eközben nem csupán egy nagyobb város alárendeltjei voltak. "Kapcsolatban álltak egymással, de mindegyik kialakította az egyéni, vibráló kultúráját. Saját fazekasságot, művészetet, és talán írásrendszert hoztak létre."

A konferencia egyik legtöbbet vitatott témája egy új írásrendszer felfedezésének lehetősége volt. Korábban ugyanis három táblát találtak: az egyiket egy helyi földműves fedezte fel, a másik kettőt már régészek ásták ki. Ezeken egyedülálló ikonográfia nyomai fedezhetők fel, ám a bonyolult jelek jelentőségét azonban sokan kétségbe vonják és néhányan még a táblák valódiságában is kételkednek.

A következő években tovább folytatódnak az ásatások, amelyek a szakéretők reményei szerint igazolhatják majd a közép-ázsiai régészeti felfedezések jelentőségét.