Programozható robotot építettek az ókori Alexandriában
2007. július 13. 11:00
Egyesek szerint japán mérnökök, míg mások szerint Leonardo da Vinci építette az első program alapján működő gépezetet, ám egy brit kutató azt állítja, hogy már időszámításunk előtt is készültek hasonló szerkezetek.
Korábban
A reneszánsz polihisztor, Leonardo Da Vinci feljegyzéseiben találkozhatunk egy 1515-ben épített mechanikus oroszlán leírásával. Annak működése régóta foglalkoztatta a kutatókat, és 2000-ben Mark Rosheimnek sikerült megépítenie a szerkezet kicsinyített változatát. A gépezetet egy különleges, óraműre emlékeztető szerkezet hajtotta, amelyet speciális falapokkal előre meghatározott mozgásra is be lehetett `programozni`.
Az angliai Sheffieldi Egyetem munkatársa, Noel Sharkey szerint azonban Leonardo ötlete nem tekinthető eredetinek, a szerkezet valószínűleg csak egy ókori gép továbbgondolásaként született meg. A kutató előbb egy 13. századi bagdadi automata nyomait fedezte fel, ahol robotzenészekkel szórakoztatták a közönséget, majd a kora középkor technikatörténeti vívmányainak eredménytelen átnézése után jutott el az ókori Alexandriába.
Ott a vízzel és levegővel hajtott gépezetek tanulmányozása közben fedezte fel, hogy az egyik leghíresebb matematikus, Alexandriai Hérón i.e. 60 körül egy mozgó színházat készített, amely automatikusan gurult ki a közönség elé, a gép elején lévő részen hat figura rögtönzött produkciót adott elő, majd a szerkezet elhagyta a színpadot.
Az ókori szerkezet működését a gyakorlatban is igazolni szerették volna, ezért a lap munkatársai megpróbálták újjáépíteni a színpadot. Nem ők voltak azonban az elsők: 2003-ban egy coloradói konferencia kutatói több órán keresztül dolgoztak a gépezet Lego-verziójának elkészítésén. A rekonstrukció során figyelembe vették Hérón utasításait is, így például azt, hogy teljesen sima talaj kell a gépezet működéséhez. A szakértők azonban még ennél is tovább mentek, és egy kis ügyeskedéssel a jármű végül minden irányba sikeresen elindult.
Mindez persze nem egyedülálló: nemrég arról számoltunk be, hogy kutatók megfejtették egy több mint kétezer éves szerkezet titkát. Feltehetően a világ első számológépe volt az a bonyolult fogaskerékrendszer, amelyet a búvárok 1901-ben emeltek ki egy i.e. 80 körül, Antiküthéra szigetének egyik öblében elsüllyedt hajó roncsai közül, és amelynek rendeltetéséről mindeddig csak találgatások voltak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Középkor
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt
- Közös sírba temették az egykor egymástól elválasztott skolasztikust és tanítványát, Héloïse-t
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap