Algíri példát tanulmányoz az amerikai hadvezetés

Korábban

Szovjet kínzással vallatnak az amerikai katonák

Kétségek nélkül ünnepelték Amerika betelepítését

Ellentmondásos tervekből épülhet Bush elnöki könyvtára

Nixoni mélységbe zuhant Bush népszerűsége

Tanulnának a gyarmati tapasztalatokból

A történelmi példák keresése 2003-ban kezdődött, amikor a Pentagon levetítette a korábban betiltott, Algiers-i csata című filmet. Ezt folytatva az amerikai média konzervatív fele ujjongva éltette, hogy Bush elnök elolvasta Alistair Horne a háborúról szóló `A Savage War of Peace` (A béke barbár háborúja) című, mértékadó könyvét. Legutóbb pedig Christopher Harmon, a washingtoni Marine Corps University (MCU) Algéria-szakértője, az algériai modellről tartott előadást az irakban harcoló amerikai tengerészgyalogosoknak.

`Csak nagyon kevés példa akad a modern felkelésekre, a városi felkelésre pedig ez a háború az egyetlen példa` - állítja Thomas X. Hammes, a lázadások amerikai szakértője, és a gerillaharcról írt `The Sling and the Stone` című könyv szerzője, aki jelenleg tanácsokkal látja el a hadvezetést. Miközben Franciaország végleg kivonult Algériából, `a franciák nagyon ügyesen harcoltak a lázadók ellen. Ez felkeltette az amerikai hadsereg érdeklődését .... nagyon jó párhuzamról van szó` - véli Harmon.


Az Algiers-i csata a mozikban

Szerintük a párhuzam egyértelmű, hiszen Irakban is egy idegen, többségében nem arab hadsereg foglalt el egy arab országot, plusz a francia csapatoknak is elhúzódó felkelésekkel kellett szembenézniük, "amelyekben rendszeresen alkalmaztak terrorista elemeket", és amelyeket a szomszédos országok támogattak.

A helyzetre reagálva a franciák akkor egy olyan komplex akadályrendszert hoztak létre, amely gyakorlatilag lezárta Algéria határait. Az algíri csatában a franciákat az segítette, hogy jól ismerték a város lakóit: a főváros feletti ellenőrzés megszerzésében és a bombakészítő csoportok leállításában a társadalom megértése segítette őket. Felkutatták a helyi vezetőket, és őket tették felelőssé, ha körzetükben támadás érte a franciákat. A lakosok között francia katonákat állomásoztattak, hogy megismerjék azokat a közösségeket, amelyeket megpróbálnak irányítani. Érdekesség, hogy ez utóbbi taktikát épp most vezetik be Bagdadban.

Harmon és Hammes szerint a legtöbb Algériában alkalmazott lépés értékes tudást jelenthet az iraki haderők számára, de nem mindegyik alkalmazható Irakra. Az algériai és iraki lázadók között legalább annyi különbség van, mint a francia és amerikai hadsereg, valamint stratégiai céljaik között. A franciák azért vonultak be Algériába, hogy állandó ellenőrzés alá vonják, és a 9 milliós országot megszálló 500 ezres haderőt tapasztalt algériai katonák (harkis) is támogatták. A 26 milliós Irakban nagyjából 150 ezer katona állomásozik, és az iraki biztonsági erők kiképzése eddig csak szerény eredményeket hozott. Ráadásul a határok lezárását az "amerikaiak nem tudják megoldani ...ez a Rumsfeld (korábbi védelmi miniszter) által szorgalmazott kisszámú haderő egyik problémája. Ilyen hibát a franciák nem követtek el" - mondja Harmon.

1. Tanulnának a gyarmati tapasztalatokból
2. Felületes tapasztalatokat szereznek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán