Kulturális sokkot okozott a rendszerváltozás

Az előadás alapját a tudós készülő, A szovjet blokkból az Európai Unióba - Közép- és Kelet-Európa történelmi átalakulása: sikerek, kudarcok és kilátások című munkája képezte, amelyben Berend T. Iván az 1973 és 2006 közötti időszak gazdasági-társadalmi viszonyait veszi górcső alá. Mint előadásában rámutatott, az átalakulás az egyetlen út, amely a felzárkózáshoz vezet. A visszaesés elkerülhetetlen volt, ám történtek olyan hibák, amelyek miatt 1989 után a volt szocialista országokban mély gazdasági válság alakult ki és a változások a szükségesnél nagyobb tehertételt jelentettek a térség lakosságának.

Példaként említette a "lázas felbuzdulást", amellyel az állam visszaszorítását követelték. A tudós ellenpéldaként Szlovéniát, a térség legsikeresebb országát hozta fel, ahol nagyon óvatosan privatizáltak, s csupán 2000 után, az EU nyomására fogtak hozzá nagyobb mértékben az állami tulajdon lebontásához. A másik hibának Berend T. Iván az elsietett nyitást nevezte, azt, hogy a régió országaiban a gyorsaság önmagában értékké vált. Mindennek következtében a térség gazdaságainak teljesítménye, amely az 1820-as évektől, a statisztika megjelenésétől kezdve a nyugat-európai szint 45-50 százalékát tette ki, 1993-ban 30 százalékra esett vissza - mutatott rá a történész.

Az átalakulások társadalmi hatásaival kapcsolatban kiemelte, hogy a rendszerváltás után tömegessé vált a munkanélküliség, az árszínvonal a korábbi öt-nyolcszorosára emelkedett, miközben jelentősen csökkentek a reálbérek, s megjelent a nyomor. "A lakosság 30-60 százaléka a vesztesek közé került" - mondta Berend T. Iván. Szavai szerint a sokkhatás azonban nem annyira anyagi, mint inkább kulturális okokra vezethető vissza, arra, hogy megszűntek a megszokott intézmények, s átalakult az értékrend.

Mint mondta, az egy munkahelyhez való ragaszkodás többé nem érték, ahogy korábban nem tartozott az értékek közé a kockázatvállalás. Az új értékek csak generációváltással gyökeresedhetnek meg véglegesen - hangsúlyozta a professzor. Az átalakulások pozitív momentumai közé sorolta a piacgazdaság kialakulását, a modern technológiák és üzemszervezés meghonosodását, az export új szerkezetét.

Kiemelte: mindebben óriási szerepe volt az Európai Uniónak, amely 2000 és 2013 között 145 milliárd eurót adott, ad segélyként a régió országainak, csaknem kétszer annyit, mint a második világháború után a Marshall-terv keretében folyósított az Egyesült Államok Nyugat-Európának. Szerepet játszottak a direkt külföldi befektetések is, amelyekkel másfél évtized alatt 240 millió dollár érkezett a régióba - mutatott rá Berend T. Iván, hozzátéve, hogy az összeg kétharmadát Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon fektették be.

A történész előadása végén a kilátásokról beszélt. Mint mondta, a siker nem garantált. A térség felzárkózása Nyugat-Európához "nem irreális cél, de nem is diadalmenet", a folyamatot külső és belső tényezők egyaránt veszélyeztetik. A tudós külön kiemelte a politikai és gazdasági stabilitás fontosságát. Szavai szerint, "ha szétnézünk Közép- és Kelet-Európában, virágzik a populizmus", ám az EU közreműködésével, amely támogatja a regionális fejlesztéseket", lehetőség van a nehézségek leküzdésére.

Végső konklúzióként Berend T. Iván kifejtette, hogy ha sikeres lesz a felzárkózás, a közép-kelet-európai régió, amelynek országait leginkább a hasonló problémák kötik össze, eltűnik, "beolvad Európa testébe".

(Múlt-kor/MTI)