Uralkodói szimbólum volt a viking Miki egér

Az i.sz. 900-ból származó bronz melltűt Svédország déli részén, Uppåkrában ásták ki. A közeli helyeken, például Järrestadban folytatott ásatások más, különös ékszereket és egy 262 borostyánnal díszített láncot is a felszínre hoztak. Uppåkrában aranyfóliával bevont római pénzeket és skandináv isteneket és istennőket ábrázoló sebészeti eszközöket is találtak a régészek, illetve egy hatalmas templomkomlexum nyomait is fellelték, ahol Odinnak és Freyának hódoltak a helyiek.

Ilyen volt a viking oroszlán

A bronz bross Miki egérre emlékeztet, de a Lundi Egyetem régésze, Jerry Rosengren szerint valójában egy oroszlánt ábrázol. A hasonló ékszerek 700 körül jelentek meg a francia területeken - állítja a szakértő, és szerinte 200 év után az északon dolgozó mesterek a fantáziájuk alapján alkották meg a hasonló ékszereket, hiszen sosem láttak ilyen vadállatokat.

A Miki egér figurát hivatalosan a társaság alapítója, Walt Disney találta ki. Az Ub Iwerks által rajzolt eredeti Miki egérnek a Plane Crazy (1928) és Willie a gőzhajó (1928) című filmekben még drótvékony végtagjai voltak és gonosz jelleme; macskákat és nőket kínzott. Későbbi formájában kikerekedett és kedvesebb lett. A Miki egér filmekből önálló alakként kinőtt Pluto, Goofy és Donald kacsa az ötvenes évek közepéig saját rajzfilmjeikben is főszerepet játszottak. Disney 1928 és 1937 között közel 100 rajzfilmet készített az egérke főszereplésével.

Az afrikai vadállat svédországi megjelenése előtt a vadkan volt az északi hatalom szimbóluma. Rosengren szerint az oroszlánok a 8-9. századra a skandináv uralkodók és hadvezérek közkedvelt szimbólumai lettek, főleg miután a keresztény tanítások is elértek a térségbe. Bár az oroszlánt a Biblia is 157-szer említi, az állat már korábban is a hatalom és a győzelem szimbólumát jelképezte a közel-keleti kultúrákban, majd a Földközi-tenger térségében. Később aztán a Krisztus-kép átvételével az oroszlán a keresztény örökség védelmezője lett.