Előkerültek a legősibb agyagkatonák

A négy darab, eredetileg fából készült, 80 centiméter magas síralak feltételezések szerint az eddigi legrégebbi lelet, amely a Csou (Zhou) dinasztia uralkodásának idejére, időszámításunk előtt 1046 és 221 közé tehető - mondta Jin Sen-ping (Yin Shenping) a Senhszi Tartományi Régészeti Intézet kutatója.

A prototípust keresik

A térdelő, festett figurák Hancseng (Hancheng) város melletti Liangtaj (Liangdai) községben az M502 jelű sír négy sarkából kerültek elő. A fából készült síralakok már elkorhadtak és csak az őket bevonó agyag maradt meg. A szakértők most azt fontolgatják, hogy gipszből újraöntsék őket.

Az ősi időben, többnyire emberi alakokat utánzó figurákat fából, földből, agyagból vagy kőből készítették, és a holtakkal együtt temették el. Egy korábbi szokás szerint a halott uralkodó mellé áldozatként élő embereket temettek el.

A kutatási munkálatok és az ásatások 2005 áprilisában kezdődtek a Liangtaj faluban talált síroknál. A Senhszi Tartományi Régészeti Intézet munkatársai a fából készült síralakok felfedezése előtt számos kulturális ereklyét ástak ki, többek között aranyból, rézből, jádekőből és vasból készült tárgyakat. Az ősi sírok közelében található Hancseng város a Sárga folyó mellett terül el, történelme egészen a Hszia dinasztia (i.e. 2205 - 1782) megalakulásáig nyúlik vissza.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)