A világ legrégebbi ékszerei

Mindegyik kagylón ugyanott a lyuk

Minden egyes, borsószem-méretű kagylóra ugyanolyan lyukat fúrtak, amire a kutatók szerint azért volt szükség, hogy felfűzhessék őket, a gyöngysort pedig nyakláncként hordhassák Afrika őslakói. A kutatást vezető Christopher Henshilwood a Science magazinnak elmondta: a lelet az absztrakt emberi gondolkodás első kézzel fogható nyomai közé tartozik.

"A függők szimbolikus üzenetet hordoznak. A szimbolikus gondolkodás a feltétele sok-sok emberi tevékenységnek, melyek első példái közé tartoznak a barlangrajzok, de ide sorolható az összes későbbi díszítés és a személyes ékszerek is" - mondta a norvégiai Bergen egyetemén dolgozó professzor a BBC Online-nak, majd hozzátette: "Különösen érdekes, ha a mai, számítógépek uralta világban belegondolunk: a mi gépeink is csak arra valók, hogy információt tároljanak az emberi agyon kívül. Hasonló a szerepe a Blombos-barlangban talált ékszereknek is, létük pedig bizonyíték arra, hogy az emberek 75 000 évvel ezelőtt is képesek voltak a szimbolikus gondolkodásra."



Okkersárga kagylónyaklánc

A folyótorkolatokban megtelepedő, Nassarius kraussianus nevű, puhatestű üledékfaló faj vázából készült 41 függőt 17 csomóban találták meg. Henshilwood csapata arra következtet, hogy a csonthéjakat széndékosan hordták a barlangba, melytől a legközelebbi folyó 20 kilométerre van. Úgy tűnik továbbá, hogy a kagylókat nagyság szerint gondosan megválogatták, és óvatosan kilyukasztották. Erre utal, hogy a rajtuk ütött lyuk mindegyik függőn ugyanott van, ugyanakkora és ugyanolyan alakú.

A jellegzetes dörzsölésnyomok nem fordulnak elő a természetben

"A bőrből vagy valami másból készült zsinór, amire a függőket felfűzték, jellegzetes kopásnyomokat hagyott a tárgyakon" - mondta Henshilwood professzor. "Sőt, ott, ahol a függők egymáshoz dörzsölődtek, szintén egyedi kopás keletkezett. Ilyen kopás ezeknél a kagylóknál, ha természetben élnek, sehol sem fordul elő." Tudatos alakításra utal az is, hogy a függőkön okkernyomokat fedeztek fel. Tehát vagy maguk a függők, vagy azok a testrészek, melyekkel érintkeztek, okkerral (vas-oxidtartalmú mállási termékkel) voltak színezve.

Szintén a Blombos-barlangban találtak a tudósok 2002-ben vésetekkel ellátott okkerdarabokat és megformált csontszerszámokat. Ezek a tárgyak lényegesen hátrébb tolták az időben azt a pontot, melytől a tudósok szerint az emberek szimbolikus gondolkodása kimutatható - márpedig ez az a pont, ahol állati és emberi őseink elválnak egymástól.



Melyik a legrégebbi műtárgy?

A szimbolikus gondolkodás - egyesek egyenesen művészetről beszélnek - legkorábbi nyomait több korszakban is azonosították már. Van, aki szerint az elvont gondolkodás legrégebbi nyomai azok a kődarabok, melyeket - a feltevések szerint - addig formáltak, míg emberre kezdtek hasonlítani. A fontosabb leletekről a Múlt-kor is beszámolt, köztük arról a Marokkóban talált 400 000 éves tárgyról, melyet felfedezői a legősibb emberalkotta szobornak tartanak. A Tan-tan tárgynak nevezett, 6 centis kődarab kis jóakarattal csakugyan embert formáz.

A Blombos-barlang 75 000 évvel ezelőtt népesült be

Mások a mai Baden-Württenberg területén talált, 30 000 évesnek becsült madárábrázolást tartják a legősibb szobornak , így a szimbolikus gondolkodás - vagy akár az emberi művészet - legkorábbi jelének.

Hasonló korú az a lelet, ami egyesek szerint egyenesen egy emberi arcot ábrázol - a franciaországi barlangban talált, 7 x 10 centis csontlapocska a régészek szerint bizonyíték rá, hogy a Neander-völgyi embernek is volt képzőművészete.

Legutóbb pedig Bulgáriában bukkantak rá a fogalmi gondolkodás első tárgyi nyomára: az 1,2 - 1,4 millió éves, rovátkolt csontdarabokon a kutatók szerint üzenetek "olvashatók".

Sok tudós állítja viszont a kődarabok közül jónéhányról, hogy nem emberi tevékenység, hanem geológiai folyamatok, azaz a puszta véletlen termékei. Ha viselték vagy használták is őket elődeink, semmiképp sem alakították őket, azaz nem lehet rajtuk kimutatni a tudatos munka és a fogalmi gondolkodás nyomait. A bonyolult gondolkodás történetének kutatói nem csak azt szeretnék tudni, mikor jelent meg ez a képesség az embereknél, hanem azt is, milyen gyorsan fejlődött.

A dekoratív tárgyak megjelenésének oka valószínűleg az volt, hogy az emberek meg akarták különböztetni magukat a többiektől. Arra is szükség volt, hogy egy emberen lássék: melyik társadalmi csoportba tartozik, és milyen a pozíciója azon a csoporton belül. Clive Gamble professzor, a brit Centre of the Archaeology of Human Origins munkatársa szerint: "Az egész az identitásról szól, arról, hogy az ember külsejének tükröznie kell a hovatartozását. Meg vagyok győződve róla, hogy a ruhaviselet is nagyjából ekkor jelent meg . És ott van még az okker-színezés. Ezek az emberek már tudatosan választották meg a színeiket is."