Habsburg Ottó nem volt informátor

Radó Sándor Dóra fedőnévvel a második világháború idején Svájcban irányította a talán legeredményesebb szovjet katonai hírszerző csoportot. Ő jelentette a legpontosabban a Szovjetunió megtámadásának időpontját, a kurszki csatával - a történelem legnagyobb páncélos csatájával - kapcsolatos német stratégiának az előrejelzésével a fronton harcolók tízezreinek az életét mentette meg.

A mesterkém emlékiratainak első teljes kiadásában először került nyilvánosságra mintegy 60 informátor neve. Trom András most kutatásba kezdett, hogy minél többet kiderítsen róluk. Az MTI munkatársának elmondta, hogy az egyik ilyen informátor Manfred von Grimm osztrák báró volt, akiről a CIA egyik tanulmánykötetében - The Rote Kapelle - azt írja, hogy unokahúga, Margarethe Seidler közeli kapcsolatban állt Habsburg Ottóval, és az amerikai hírszerző hivatal feltételezése szerint bizonyos információk magától Habsburg Ottótól az ő révén jutottak el Grimmhez, majd Radóhoz.

Trom ennek járt utána, és a közelmúltban erről kérdezte a legilletékesebbet, Habsburg Ottót. A kiváló egészségnek és szellemi frissességnek örvendő 95 éves Ottó főherceg cáfolta a CIA állítását. "Margarethe Seidler nevét sohasem hallottam, egyébként 1940 és 1944 között (tehát éppen akkor, amikor a Radó csoport Svájcban működött - a szerk.) az Egyesült Államokban voltam" - idézi Trom a Páneurópai Unió elnökét.

Habsburg Ottó azt is elmondta, hogy az Egyesült Államokba még Franciaország német megszállása előtt került, Franklin Roosevelt amerikai elnök jóvoltából. "A magyar ügyekkel foglalkoztam, főleg Eckhart Tiborral együtt, amikor az a sajnálatos dolog történt, hogy Magyarország hadat üzent az Egyesült Államoknak. Ekkor mi átvettük a magyarok képviselését az amerikai kormánynál. Abban az időszakban élő kapcsolatban voltunk Budapesttel. Amikor kitört a háború, az öcsém, Károly Lajos, Lisszabonban volt. Roosevelt kódját használhattam a táviratokhoz, így tartottuk a kapcsolatot Maglódi Wodianer Andor lisszaboni magyar követ segítségével" - idézte Trom Habsburg Ottó szavait.

Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó császárának fia azt is elmesélte, hogy mintegy 3000 embert menekítettek ki - főleg osztrák, lengyel, cseh, de német zsidókat is - Spanyolországon és Portugálián keresztül az Egyesült Államokba. A kimenekítettek között persze nem csak zsidók voltak. "Én sohasem folytattam faji alapú politikát. Az, hogy ténylegesen a kimenekítettek 90 százaléka zsidó volt, a helyzet következtében érthető" - mutatott rá Habsburg Ottó, aki közölte, hogy a menekültek Amerikába juttatására hajókat béreltetett abból az összegből, amelyet a Rotschild család bocsátott rendelkezésére. "Rotschildékat jól ismertem. Nagyon nagyvonalúak voltak, hallatlanul sok pénzt adtak" - mondta el Habsburg Ottó.

Az ilyen és egyéb új információkat Trom abba a könyvbe szánja, amely Radó Sándor munkásságának és sorsának még mindig feltáratlan, illetve tisztázatlan részleteivel foglalkozik majd. A moszkvai Magyar Intézet levéltárosának, Varga Évának a bevonásával Trom kérte az orosz archívumok megnyitását. Egy német történész szintén segítségére van német és svájci dokumentumok feltárásában.

A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója, dr. Holló József Ferenc altábornagy felkarolta az ügyet, és bevette az intézmény munkatervébe, hogy Radó Sándor születésének 110. évfordulója alkalmával - két év múlva - nemzetközi konferenciát szerveznek, amelyen az elképzelések szerint neves külföldi hírszerzés-szakértők, hadtörténészek és katonai térképészek magyar kollégáikkal együtt értékelik majd Radó munkásságát, a legújabb kutatási eredmények felhasználásával.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)