A német légierő kísérletezett a világ első mártírvárosában
2007. április 25. 15:00
Április 26-án Guernicára emlékezik a világ: hetven évvel ezelőtt Hitler légiflottája harminc tonna bombát zúdított a spanyol városkára, amely a baszk kultúra legrégibb központjának számított.
Korábban
A második világháború főpróbája
A múlt század harmincas éveiben Spanyolország viharos fejlemények színhelye volt. A királyság 1931. április 11-én megdőlt, a polgári demokratikus kormány azonban szálka volt a szélsőjobboldali erők szemében, és 1936-ra polgárháború tört ki. A baloldal vezette népfront győzelmét szélsőjobboldali katonai zendülés követte, amelynek irányítása egy közismert falangista, Francisco Franco Bahamonde tábornok kezébe került, akivel a németek 1936 novemberében, az olaszok 1937 márciusában kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötöttek.
Támadás előtt a Condor Légió |
A szovjet segítség elsősorban hatalmas fegyver- és hadianyag-szállítmányokból állt. A spanyol köztársasági hadsereg 1936. október 1-je és 1939 januárja között Moszkvától majdnem félmillió puskát, több mint húszezer géppuskát, 648 repülőgépet, 347 harckocsit és 60 páncélautót, valamint 1186 tüzérségi eszközt kapott. Az anyagszállításokon túlmenően több mint háromezer szovjet önkéntes is Spanyolországba települt, javarészt szakértők-tanácsadók, de voltak közöttük aktív pilóták, harckocsizók, tengerészek is.
Guernica romjai |
A Condor Légió 130 harci repülőgéppel képviseltette magát Spanyolországban. Parancsnoka egy első világháborús pilóta, Hugo Sperle tábornok, törzsfőnöke Wolfram von Richthofen ezredes, majd tábornagy volt. Alegységparancsnokai között volt Werner Mölders, Adolf Galland és mások, akik egyszersmind jelentős szerepet játszottak a Luftwaffe fejlesztésében és harcászatának kidolgozásában. Richthofen a Varsó irányában támadó, mintegy 1500 gépet számláló repülőcsoport parancsnokaként kapott fontos szerepkört.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.