Magyar rendezőnek köszönhetjük a Casablancát
2007. április 11. 17:00
Negyvenöt éve, 1962. április 10-én halt meg Kertész Mihály magyar születésű filmrendező, a sokak szerint minden idők legjobb filmjének tekintett Casablanca rendezője.
Korábban
Nem érdekelte a dán-stílus
Kertész Mihály 1888. december 24-én született, bár a dátum körül nagy a bizonytalanság - minél későbbi a forrás, annál korábbi az időpont, Kertész gyaníthatóan fiatalította magát. A Michael Curtiz néven világhírűvé vált Kertész Kaminer Manó családja nehéz körülmények között élt, ezért már tizennégy évesen kenyérkereső foglalkozás után nézett: egy vándorcirkuszhoz került, mint artista.Az így összegyűjtött pénzből fedezte színiakadémiai tanulmányait, diplomáját 1906-ban kapta meg. Pályafutását Pécsett kezdte, Szegeden folytatta, majd 1911-ben bonvivánnak szerződtette a Magyar Színházhoz Beöthy László. Ekkor már tisztában volt vele, hogy a színpad nem az ő világa. Inkább rendezni szeretett volna, de mindennél jobban érdekelte a film.
Önbizalommal telve állt a kamera mögé, és hamarosan a vezető rendezők sorába emelkedett. A magyar némafilmgyártás mindkét központjában, - Budapesten és Kolozsváron - kalandos filmek egész sorát készítette, de irodalmi forrásokból is gyakran merített. Jó érzékkel felismerte, hogy számára is rangot jelent, ha Bródy Sándor, Herczeg Ferenc és Molnár Ferenc sikeres műveit viszi vászonra.
A Bánk Bán filmváltozata nem csak a közönség, hanem a kritikusok elismerését is kivívta. 1912-1919 között több mint negyven filmet forgatott, mégis elégedetlen volt a hazai lehetőségekkel. Olyan nagyszabású, kosztümös filmek készítéséről ábrándozott, mint a Quo Vadis. Az 1919-es kommün idején személyesen lépett fel különféle propaganda-műsorokban, elkészítette a Jön az öcsém című agitációs filmet, majd meglepő hirtelenséggel elhagyta az országot.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nőtörténet
- Akár csökönyös főnökeivel is hajlandó volt ölre menni Bette Davis
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait
- Nők a harcmezőkön: a kardforgató amazonok legendái
- Házy Erzsébetről rózsafajtát és tehetségkutató énekversenyt is elneveztek
- Ezer forintot ajánlottak Déryné Széppataki Róza, az első magyar primadonna csókjáért
- Senki sem parancsolhatott a tájképfestészet legendájának, Georgia O’Keeffe-nek
- Szemérmetlen viselkedésével gyakran megbotránkoztatta az erkölcscsőszöket Brigitte Bardot
- Tudományos felfedezésekből is merített ihletet Frankenstein megalkotásakor Mary Shelley
- Egy dühös szóváltás vetett véget az operaénekes Mario Lanza amerikai karrierjének 19:05
- A közeli kocsmákból érkező sört fogyasztotta az előadások alatt a Globe közönsége 18:05
- Kiváló művész, de nehéz ember volt Gustaf Gründgens, Mephisto ihletője 15:10
- Egész évben változatos sportok helyszínéül szolgált a régi Városliget 15:05
- Az évszázad összecsapásának bizonyult az oszmánok elleni lepantói ütközet 14:20
- Picasso egyik alkotása lehet a hatvan éve egy pincében megtalált festmény 12:20
- Báthory Zsigmond arcképével nyílt meg a Nemzeti Múzeum új kiállítása 11:20
- Nemzetközi nyomásra enyhítették a kommunisták a Mindszenty bíboros elleni ítéletet 08:20