A színpadnak élt a nemzetközileg is elismert drámaíró

A közönség nem szerette a társadalomkritikát

Molnár 1878. január 12-én született Budapesten Neumann Ferenc néven egy német eredetű zsidó polgárcsaládban, apja orvos volt. Genfi jogi tanulmányait követően, 1897-ben hírlapíró, a Budapesti Napló, A Hét, az Est-lapok és a pesti Hírlap állandó munkatársa lett. Megjelent egy novelláskötete és francia színműveket fordított. 1901-ben Az éhes város című regénye kritikai realista írót ígért, ám miután 1902-ben bemutatták első darabját, A doktor urat, szinte minden évben új színművel jelentkezett.

1907-ben mutatták be Az ördögöt, ebben a freudi lélektan eszközeivel is él - későbbi hőseinél is sokszor az elfojtott tudatalatti jelenik meg. Ez volt az első exportképes magyar darab, Ermete Zacconi olasz színésznek annyira tetszett - Hegedűs Gyula alakításával együtt - hogy 24 óra alatt nyersfordítást készíttetett belőle s kilenc hónap múlva már Torinóban játszották. (Ekkor mondta neki Komor Gyula, a színház művészeti titkára: Ferikém, most lépsz be a világirodalomba!)

Ugyanebben az évben jelent meg az ifjúsági regényirodalom remekműve, A Pál utcai fiúk. Ezt számtalan nyelvre lefordították, s Oscar-díjra is jelölt magyar-amerikai koprodukciós film is készült belőle Fábri Zoltán rendezésében. A regényt 2005-ben A nagy könyv című tévés szavazáson Magyarország második legkedveltebb könyvének választották.

A legtöbb vitát kiváltó színműve az 1909-ben bemutatott, néhol a giccs határát súroló Liliom volt, amely színpadra emelte az argót és a jassznyelvet. A darabban érzékeny emberábrázolást és finom társadalomkritikát is találunk, a lipótvárosi közönség világától azonban távol esett, s a mű megbukott. Felesége kérésére Molnár ekkor megígérte, hogy többé ilyen darabot nem ír - ezt be is tartotta. Pedig a darab később fényes karriert futott be: Puccini meg akarta zenésíteni, Rodgers és Hammerstein meg is írta belőle nagysikerű musicaljét, több alkalommal megfilmesítették, a leghíresebb a musical alapján 1956-ban készült amerikai Carousel.

Az I. világháborúban haditudósító volt, de csak a szenvedő embert látta meg, a háború okait nem is kereste. Ekkori írta prózai köteteit, az Egy haditudósító emlékei, Az aruvimi erdő titkát és az Andort. Ezekben is nagy emberismerettel, humanizmussal tekint a világra, Széntolvajok című novellája társadalmi kérdésekre világít rá. Elbeszéléseiben, karcolataiban jelentős humoristának bizonyul. Későbbi darabjai közül emlékezetes A hattyú (az ebből készült filmben állt utoljára kamera elé Grace Kelly, aki néhány hónappal később a valóságban is hercegnővé rukkolt elő). Az 1924-es Üvegcipőben második feleségével, Fedák Sárival lefolyt csetepatéit emelte színpadra. (Az első Vészi Margit volt, Ady Endre Margitája.)

1. A közönség nem szerette a társadalomkritikát
2. A tökéletesre szőtt semmi mestere