Helyszínelők vizsgálják az ősi textíliák színeit

Ha a régészek meg akarják állapítani egy ősi szövet színét, találomra mintát vesznek belőle, amivel kárt okoznak a textíliában. A bűnügyi fényképezés segítségével azonban még az anyagokat károsító, drága vegyszerek alkalmazása előtt részletes adatok szerezhetők a törékeny szövetekről. A módszer lehetővé teszi a kutatók számára, hogy csökkentsék a lelet megrongálódásának veszélyét és a vizsgálat költségeit.

A textildarab nappali fényben

"Általában ha kiásunk egy leletet - követ vagy kerámiát - a földből, akkor megmossuk, és máris kutatható. Ezt azonban egy textildarabbal nem lehet megcsinálni" - nyilatkozta a Live Science-nek Christel Baldia, az Ohio Egyetem munkatársa, akinek Kathryn Jakes professzorral együtt, a témában írt tanulmánya 2007. áprilisában jelenik meg a Journal of Archaeological Science című folyóiratban.

Baldia és Jakes a bűnügyi fényképezést alkalmazták az 1600 évvel ezelőtt virágkorát élő hopewell indián nép temetkezési dombjában talált szövetek vizsgálatánál. A kutatók tanulmányukban a dél-ohiói Seip dombsírban talált textíliát írták le. A szakértők úgy vélik, hogy a szövetdarabok egy része a dombsír belsejében lévő maradványokat takarta. "A talált szövetek barnák, holott az első utazók és pionírok az amerikai őslakosok ruházatát igen színesnek írták le. Tehát feltettük magunknak a kérdést: hogyan állapíthatnánk meg az ősi textíliák színét, ha azok már egyáltalán nem kivehetők?"

Infravörös megvilágításban látható lett a mintázat

A törvényszéki tudósok már régóta használnak ultraibolya és infravörös fényt a ruhákon lévő ujjlenyomatok és foltok megjelenítéséhez, de a módszert még soha nem alkalmazták az ősi szövetek vizsgálatánál. "Ez olyan, mint a ruhavásárlás. A ruhát különböző fényhatásoknál is meg kell nézni, mivel a szövet másképp néz ki bolti fénynél, mint napfénynél" - mondja Jakes.

Nem látható fényeknél a színezőanyagok és a festékek ugyanis elnyelik a fényt, amely aztán más hullámhosszon ismét láthatóvá válik. Ezt a jelenséget fluoreszkálásnak hívják, és ez segíthet az elhalványult és károsodott színek helyreállításában. A fluoreszcenciát használják a törvényszéki nyomozók a foltok, ujjlenyomatok, testnedvek és más bizonyítékok feltárásában (az ilyen foltokat még alapos mosás után is meg lehet állapítani.)

Az UV-fény is a minták megismerésében segít

A szövet fluoreszkáló mintáinak megtalálásához Baldia és Jakes nappali fényt, ultraibolya fényt (254nm és 365 nm között) és infravörös fényt használtak, majd speciális filmmel és fényszűrő kamerával lefényképezték a szövetmintákat. A fényképek segítségével aztán sikerült megállapítani és megjelölni az észrevétlenül rejtőző minták helyét a vizsgált textíliákon.

Tanulmányában Baldia és Jakes leírta, hogy a fényképes elemzés ötletét a múzeumi festmény-restaurátoroktól vették. "A képtárak már régóta használják ezt a módszert annak megállapítására, hogy a festményt átfestették-e. Arra gondoltunk, hogy miért ne alkalmazhatnánk ezt mi is az ősi textíliák vizsgálatánál. Hiszen ez is egy művészeti ág, a szövetet színezik és festik, a módszerrel pedig olcsón fontos információkhoz juthatunk" - mondja Baldia. A kutatók azt remélik, hogy a bemutatott módszer általánossá válhat a szövetek vizsgálatánál, később pedig a fából és bőrből készült leletek elemzésénél is.