Nem készülhetett tanulmánykép a Sixtusi Madonnához

A kérdés azért vetődött fel ismét, mert brit szakértők legújabb elméletükben azt feltételezik, hogy a több mint 250 éve Drezdában látható olajkép nem más, mint Raffaello (1483-1520) mesterművéhez, az 1512-13-ban festett Sixtusi Madonnához készített vázlat.

A vázlatnak tartott kör alakú képen azonban csak Madonna felsőteste és a gyermek Jézus látható, a teljes alkotáson szereplő Szent Sixtus és Szent Borbála nem. Amióta a kör alakú kép 1981-ben egy elhunyt észak-walesi hölgy otthonából magángyűjtőhöz került, a szigetországban időről időre felbukkan az a teória, hogy Raffaello vázlatáról van szó.

Vázlat vagy másolat: a rejtélyes kép és a Sixtusi Madonna

Legújabban a Bradford Egyetem egyik professzora, Howell Edwards vette szpektroszkópos vizsgálat alá a festményt, és megállapította, hogy azon olyan sárga festéket használtak, amelyet 1700 után a festők egy másikra cseréltek fel, a kép tehát legkésőbb a 16. században keletkezhetett - mondta ki a szentenciát. A Live Science című brit lap ennek alapján, és vegyészek elemzésére hivatkozva azt írta, hogy a kerek kép csakis a reneszánsz korból, egészen pontosan Raffaello idejéből származhat.

Andreas Henning, a drezdai galéria kurátora szerint azonban egyszerűen csak egy másolatról van szó. "Az, amit Raffaellóról és művészetéről tudunk, azt bizonyítja, hogy a kerek képnek semmi köze" a Sixtusi Madonnához, amelynek az esztétikai jellemzői is sokkal inkább a 19. századra vallanak. "Ismereteink szerint a Sixtusi Madonnához egyetlen tanulmány sem készült", ezenkívül a reneszánsz korában csakis ceruzavázlatot használtak, festettet soha - emlékeztetett Henning.

Egy azonban biztos: volt egy korszak a festészetben, amikor a mesterek arra törekedtek, hogy műveik minél tökéletesebben hasonlítsanak a valóságra, és azok annyira realisták, hogy már-már fotográfiának tűnnek. Az utóbbi években merült fel a gyanú a kutatókban, hogy e mögött valami "trükk" lehet. A gyanú megalapozottnak bizonyult: Caravaggio, Van Dyck, Vermeer, Memling, Raffaello, Velázquez, Ingrés és mások ugyanis tükrökből és lencsékből álló optikai rendszerekkel vetítették vászonra a kiválasztott témát és ezt a képet rajzolták körül, majd festették ki.

(Múlt-kor/MTI)