A Nagy-Izraelről álmodott a militáns miniszterelnök

A csalódott békepolitikus

A nevével fémjelzett szélsőjobboldali pártszövetségnek 1977-ben sikerült a kneszet, az izraeli parlament legnagyobb erejévé válnia. Begin miniszterelnökként rögtön nyilvánvalóvá tette, hogy `Judea és Szamaria` (azaz a Jordán-folyó jobb partja) izraeli ellenőrzés alatt marad, de nem erőltette a terület annektálását. Sőt, a béke lehetőségeit kutatta és titokban tárgyalást kezdett Egyiptommal, s ennek eredményeként 1977 novemberében Anvar Szadat egyiptomi elnök az egész világ elképedésére Jeruzsálembe látogatott.

Szadattal és Carterrel

Szadat és Begin 1978. szeptember 5-én Camp Davidben Jimmy Carter amerikai elnök társaságában kezdett tárgyalásokba, majd szeptember 17-én aláírták a közel-keleti "békerendezést" elindító két keretegyezményt. Kezdeményezésük nyomán Szadat és Begin 1978-ban megkapta a Nobel-békedíjat.

Izrael 1979. március 26-án békeszerződést írt alá Egyiptommal, a "területet békéért" elv alapján lemondva a Sínai-félszigetről. A megállapodás ellen azonban mindkét oldal szélsőségesei elszánt harcot kezdtek. A Sínai-félszigetről való izraeli visszavonulás utolsó szakaszában zsidó telepesek súlyos összecsapásokat kezdeményeztek az egyiptomi katonákkal, az egyiptomi szélsőségesek pedig 1981 októberében egy kairói katonai parádén meggyilkolták Szadatot.

Begin azonban soha nem adta fel álmát, a Nagy-Izraelt: a megszállt területeken fokozott ütemű telepítésbe kezdett, 1980-ban egyesítette és Izrael fővárosának nyilvánította Jeruzsálemet, egy évvel később annektálta a Szíriától 1967-ben elfoglalt Golán-fennsíkot, lebombáztatta az épülő iraki Osirak atomerőművet.

Sakkparti Zbigniew Brzezinskivel

Kormányzása végén már egyre nehezebben tudta féken tartani saját szélsőségeseit, s 1982-ben hadügyminisztere, Ariel Saron és Rafael Eitan vezérkari főnök nyomására belegyezett a Libanon elleni invázióba. A brutális háború a szabrai és satilai vérengzésekbe torkollott, amelyekben keresztény milicisták több száz fegyvertelen palesztin menekültet mészároltak le. Az elhúzódó harcokban Izrael, amelynek akciója világszerte tiltakozást váltott ki, 650 katonáját vesztette el.

Begin felesége halála és a kilátástalan libanoni háború miatt depressziósan, betegen 1983. augusztus 28-án, nem sokkal hetvenedik születésnapja után lemondott tisztségéről, utóda Jichak Samir lett. 1992. március 19-én bekövetkezett haláláig teljes visszavonultságban élt.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Vladár Tamás, Sajtóadatbank)

1. A katonai agressziótól a politikai pályáig
2. A csalódott békepolitikus