2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kártérítést követelnek a norvég államtól a Lebensbornok

2007. március 9. 11:00

A program több mint 150 norvégiai leszármazottja arra hivatkozva követel kártérítést, hogy egész életükben hátrányos megkülönböztetésnek voltak kitéve.

Az egykori program ma is élő tagjai Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán nyújtották be keresetüket a norvég kormány ellen, fejenként legalább 50 ezer koronát (mintegy 6100 eurót) követelve. Azok számára, akiket zavart elméjűnek nyilvánítottak és évekre elmegyógyintézetekbe zártak a második világháború után, legalább négyszer ekkora kártérítést követelnek.

Heinrich Himmler, az SS birodalmi vezetője kezdeményezte a szóban forgó programot, amelynek az volt a meghirdetett célja, hogy növekedjék a születési arány az úgynevezett árják körében, s ezzel biztosítva legyen "az északi faj túlsúlya". A német nemzetiszocializmus ideológusai "fajilag tisztának" tekintették a norvégokat, és szorgalmazták a skandináv ország náci megszállása alatt a német katonák és a norvég nők közti nemi kapcsolatokat.

Az ilyen kapcsolatokból 12 ezer gyermek született Norvégiában. A programban érintett norvég anyák névtelenül szülhették meg gyerekeiket, akiket azután a program jegyében létesített állami "Lebensborn-otthonokban" helyeztek el és gondoztak. Ilyen "fajhigiéniát szolgáló" titkos náci "bébifarmok" Németországban is működtek, és Norvégián kívül előfordultak néhány más megszállt európai országban is.

A háború után aztán sokan ellenszenvvel tekintettek Norvégiában ezekre a gyerekekre. Többeket közülük egészen kiskorukban "gyengeelméjűnek" minősítettek, és pszichiátriai intézetekben helyeztek el. Másokat örökbefogadó szülők gondozásába adtak akkor is, ha a vér szerinti anya is vállalta volna a gyerek felnevelését. Ezek az emberek állandó zaklatásoknak voltak kitéve iskoláikban, majd munkahelyeiken is, ha egyáltalán el tudtak helyezkedni. A felperesek ügyvédei kiemelték beadványukban: ezek a jogsértések azután is folytatódtak, hogy Norvégia 1953-ban csatlakozott az Emberi Jogok Európai Konvenciójához.

A norvég parlament (storting) 2002-ben határozatot hozott ugyan arról, hogy 20 és 200 ezer korona közti kártérítést kell fizetni az ügy szenvedő alanyainak az elszenvedett hátrányok mértékében, de a felperesek nem elégedettek ezzel. Egyrészt azt akarják, hogy legalább 50 ezer korona legyen a kártérítés minimális összege, másrészt pedig azt, hogy a norvég hatóságok bontsák le a kártérítési összegek megítélését és kiosztását hátráltató bürokratikus akadályokat.

Még nem ismeretes, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága egyáltalán kíván-e foglalkozni az üggyel, és ennek eldöntése is belekerülhet néhány hónapba.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár